Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 15 (189. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GYŐRI ENIKŐ külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
4057 szívós munkára, arra, hogy ne adjuk fel, amit elhatároztunk, és hogy hosszú távon gondolkodjunk. Meg győződésem… ELNÖK (Balczó Zoltán) : Államtitkár asszony! GYŐRI ENIKŐ külügyminisztériumi államtitkár : …hogy csak ezzel juthatunk eredményre. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm. Szintén napirend elő tti felszólalásra jelentkezett Varga István, a Fidesz képviselője: “Lesze Marosvásárhelyen magyar egyetem vagy sem?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Írhate az író magyar bűntudat és kétségbeesés nélk ül, miközben tudja, hogy azért a nyelvért, amelyen ír, embereket megaláznak és csöndesen lelki halálra ítélnek? Európa sokáig nem hitte a gázkamráról szóló történeteket. A mai Európa ugyanúgy nem hiszi el, hogy a kisebbségi lélekgyilkolás világos nappal, m osolygó arcok és nemesnek ítélt politikai magatartás árnyékában folyik. Tisztelt Ház! Csoóri Sándor idézett sorai jutottak eszembe, amikor ezen a nyáron Marosvásárhelyen, a Bolyai Líceum előtt érdeklődtem egy idős asszonytól, hogy merre találom Sütő András sírját. A néni szinte sírva panaszkodott, hogy bár közel 90 esztendeje él a székelység fővárosában, mostanában gyakran kérdőre vonják, miért beszél magyarul, hiszen a város már román többségű. Valóban drámai változás történt, hisz az 1910ben még 89 száza lékos magyar többségű marosszéki fővárosban ma már csak 44 százalék a magyar anyanyelvű, 52 százalék a többségi román nemzet tagja. A közelmúltban nyilvánosságra került román kommunista párti dokumentum tervszerűen előirányozta a város etnikai összetételén ek betelepítés útján történő megváltoztatását, ugyanúgy, ahogy azt a kincses Kolozsváron tették. Hiába tüntetett 1990. február 10én Sütő András vezetésével százezer magyar a teljes körű anyanyelvi oktatás megteremtéséért, hiába volt csak gyertya és imakön yv a kezükben, a soviniszta válasz az 1990. március 19ei magyarellenes pogrom, az úgynevezett fekete március volt. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a környező román falvakból ittas és analfabéta embereket vezényeltek Marosvásárhelyre, és a brutális beav atkozás következtében Sütő Andrást félig megvakították. (9.30) E drámai események annak kapcsán is eszünkbe kell hogy jussanak, hogy néhány napja valóban riasztó híreket kaptunk az úgynevezett szociálliberális román kormány háza tájáról, amikor is kijelent ették, hogy az első intézkedések között érvényteleníteni fogják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának létrehozásáról szóló határozatot. Nota bene, úgy látszik, a szociálliberális kormányoknak vagy pártoknak a sajátossága ilyen nemzetellenes politika létrehozása. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyelld magad! - Közbeszólások az MSZP soraiból.) Tisztelt Ház! Immár 93 esztendeje annak, hogy 1919. május 11én a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem utolsó rektora, Schneller Istv án a következőket mondja a betóduló fegyveres román katonáknak: “A kényszerűség és a szuronyok nyomása alatt átadom az egyetem épületeit, de a tudományt és a kultúrát magunkkal visszük, azt nem hagyjuk itt.” A rektor úr akkor még nem tudhatta (Folyamatos zaj.) , hogy a trianoni békeszerződéssel a magyar egyetemi hálózat is végleg megcsonkításra került, és az 1581ben Báthory István erdélyi fejedelmünk által alapított kolozsvári egyetemünk óriási feladata lesz az anyanyelv megőrzése. 1945 után a Bolyai Egyetemet még néhány évig meghagyták magyarnak, majd 1959ben fondorlatos módon egyesítették a Babeşsel, ezt követően hallani sem akartak az önálló magyar egyetem visszaállításáról. 1959ben e gyalázatos tettért lett öngyilkos Csendes Zoltán rektorh elyettes és a kiváló nyelvtudós, Szabédi László. A
