Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 20 (164. szám) - A litván civilek és a parlamenti képviselők állásfoglalásáról a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szemben címmel országgyűlési határozati javaslat, valamint a lengyel civilek és politikusok, köztük Donald Tusk miniszterelnök állásf... - BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
391 BALLA MIHÁLY , a külügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapokban a Magyarországot érő, sokszor megalapozatlan és elhamarkodott negat ív vélemények viharában több biztató, támogató vélemény is megjelent. Ezek között voltak Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Sikorski lengyel külügyminiszter támogató szavai, amely szavak fordulatot jelentettek a negatív hangok özönében. Európai szinten is befolyásos, Magyarországot jól ismerő politikusok emeltek szót a józan ész nevében az Európai Parlamentben uralkodó, mármár hisztérikus légkört kritizálva, és biztosították politikai támogatásukról hazánkat. Nem sokkal később Andrius Kubilius litván mi niszterelnök utasította vissza a Magyarországot ért támadásokat. A vezető politikusok megszólalását Lengyelországban és Litvániában is támogató nyilatkozatok s rendezvények sora követte mind a civil társadalom, mind a parlamenti képviselők részéről. Az utó bbiak nemcsak a nemzeti parlamentjeikben, hanem az Európai Parlamentben is kiálltak Magyarország mellett. (19.40) A hazánk melletti állásfoglalások nem voltak elfogultak Magyarország iránt, hanem józanul és akár az Európai Bizottság állásfoglalását sem vit atva álltak ki amellett, hogy Magyarország továbbra is demokratikus ország. Tisztelt Ház! Ez a támogatás nagyon sokat jelent hazánknak, jó érzés, hogy vannak, akik megértik céljainkat, és azokat nem állítják szembe az Európa iránti elkötelezettséggel, erőt ad ahhoz, hogy az elkövetett hibákat kijavítva, de kitartva a fő céljaink mellett folytassuk munkánkat. A külügyi bizottság fontosnak tartja, hogy köszönetünket hivatalos formában is kifejezzük Lengyelország és Litvánia polgárainak és politikusainak, ezér t kérem képviselőtársaimat a határozati javaslatok támogatására. A külügyi bizottság mindkét javaslatot megtárgyalta, 16 igen, 2 nem szavazattal és tartózkodás nélkül ajánlja általános vitára. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraibó l.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, elnök úr. Kérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki szólni. Németh Zsolt államtitkár úr! NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném üdvözölni a külügyi bizottság kezdeményezését, úgy gondoljuk, hogy mind a két határozati javaslat rendkívül fontos. Aláhúznám azt, hogy megalapozatlan támadások és olyan ítéletek, amelyekről beszélünk, amelyek megkérdőjelezték a magyar demokráciának az al apvető jellegét és ilyen értelemben a magyar szuverenitást is megkérdőjelezték, ezekről a túlzó megnyilatkozásokról beszélünk. Nem a kritikával mint olyannal van probléma, kritikát meg lehet fogalmazni, és az építő kritika adott esetben hasznos is, erről s zól a diplomácia, erről szól a külpolitika, de aminek itt szemtanúi lehettünk, az túlment ezen, megalapozatlan vádaskodásokról van szó, és ezeket a megalapozatlan vádaskodásokat utasították vissza mind Lengyelország, mind Litvánia politikusai. Nagy öröm te hát számunkra, hogy ezek a megnyilatkozások megszülettek. Azt hiszem, nem függetleníthető ettől az, hogy az elmúlt időszakban látványosan alábbhagytak ezek a megalapozatlan vádaskodások - mert mivel magyarázható, hogy alábbhagytak ezek a vádaskodások? Elős zör is azzal, hogy Magyarország világossá tette, hogy készen áll az Európai Bizottsággal a párbeszédre. Mint ahogy egy évvel ezelőtt is a médiatörvény ügyében készen álltunk, és sohasem zárkóztunk el ez elől a párbeszéd elől. Ez a szakmai párbeszédre való nyitottságunk mindenképpen szerepet játszott abban, hogy kevesebb ilyen megnyilatkozással találkozhatunk. Másrészt fontos, hogy Magyarországon is - leginkább talán a Békemeneten keresztül, de azt hiszem, hogy a magyar nyilvánosságnak egyéb csatornáin keres ztül is - nyilvánvaló volt, hogy milyen széles
