Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 20 (164. szám) - A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz):
386 Erről az alkotmányügyi bizottság döntést hozott, és ezt Salamon László képviselőtársam mege rősítette itt az előbbiek folyamán. Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem érdemes a törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosítókról szóló döntés előtt néhány alapkérdést azért mégiscsak tisztázni, ami valószínűleg az általános vitában még nyitva mara dt. (19.20) Az a kérdés, hogy azok, akik támogatják elvileg ennek a törvénynek a meghozatalát vagy a kérdés újraszabályozását, egyetérteneke abban, hogy ma Magyarországon egy 18 év alatti fiatal ma este például, ha bemegy Pest környékén egy nagy multinaci onális áruházba, akkor minden gond nélkül, lényegében minden gond és szankció nélkül jut alkoholhoz és jut cigarettához. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ez a magyar valóság ma. Én meghallgattam önöket nagy tisztelettel, arra kérem a Jobbik frakcióját, t ekintettel arra, hogy azt föltételezem, hogy a szabályozási szándékban nincs közöttünk különbség, kérem, hallgassanak meg, hogy mi mit javaslunk. Tehát azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy Budapest környékén a nagyon nagy áruházakban é jszaka - vagy akár délelőtt is - egy 18 év alatti fiatal minden gond nélkül cigarettához és alkoholhoz juthat. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Ennek a megakadályozása több eszközt igényel. Talán észrevették, hogy a nemdohányzók védelmében Európában az egy ik legszigorúbb törvényt és törvénymódosítási csomagot fogadtuk el az elmúlt két esztendőben - nem kis társadalmi vitákat kiváltva , szándékaink szerint még a maximális célt nem elérve. Egyébként, hogyha Göndör képviselőtársam álláspontja szerint néhány h ónapra valahol nem lehet cigarettát kapni Magyarországon, az én szívem nem fog megszakadni, tehát valószínűleg ebben nem mindenkivel értünk egyet. Tehát ez az Országgyűlés, sok esetben az önök támogatásával, a nemdohányzók védelmében és a fiatalok dohányzá sának visszaszorítása érdekében történelmi lépéseket tett meg és hozott meg, amelyben, úgy gondolom, pártállástól függetlenül minden képviselőtársam részt vett. Nagyon csodálom, hogy az elhangzott érvek, amelyek itt a vitában - az általános vitában, a rész letes vitában és most itt a záróvitában - elhangoztak, valahogy egybecsengenek a nagy multinacionális kereskedőházak kritikáival. Vajon ez hogyan lehetséges? Vajon hogyan lehet, hogy amikor a multinacionális kereskedőházak akár diplomatákon keresztül is pr óbálják befolyásolni a magyar törvényhozást, akkor ezeket a kritikákat visszahallom az ellenzék soraiból? Az LMP kritikája tipikusan egy ilyen észrevétel volt, hogy a szocialistákról ne is beszéljünk. (Göndör István: Én a nemdohányzókat képviselem.) Valaho gy ez számomra nagyon érdekes, mert azt gondolom, hogy a szabályozás egyik eszközével mindenki egyetérthet. Amellett, hogy megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a dohányzást visszaszorítsuk, megkíséreljük azt is, hogy a kereskedelmi játékszab ályokat újraalkossuk. Ennek egyik fontos eszköze a kereskedelem újraszabályozása, szigorítása, ellenőrzése. Én eddig az összes magyar hatóságtól - a minisztériumokat is beleértve - azt a kritikát kaptam, hogy a fiatalkorúak védelmében előterjesztett dohány kereskedelmi törvényjavaslat túl szigorú, túl erős kontrollt és túl nagy védelmet jelent, Európában az egyik legkeményebb fiatalokat védő szabály lesz, a szülők felelősségét is sok esetben megállapítva és kikényszerítve. Azt gondolom, ez nem szégyellnivaló , hanem erre mindenki, aki meg fogja szavazni a módosító indítványokat, büszke lehet. Ezt szeretném kérni mindenkitől, hogy a fiatalok védelmében ezt tegye meg. Ne legyen kétségük, képviselőtársaim, hogy ez a törvény valóban a fiatalok védelmén túl a magya rországi dohánykiskereskedelem újraszabályozását jelenti, ami egyébként működik Franciaországban, működik Spanyolországban, működik Olaszországban, működik Romániában és kiválóan működik Ausztriában, mint ahogy más országokban is a dohánykiskereskedelem állami monopóliumnak számít. Nincs a szabályozásnak egyetlenegy olyan sora sem, amely az Európai Unió valamelyik országában ne működne. Teszem fel a kérdést: persze hogyha ez máshol működik, akkor nálunk miért ne működhetne? Kinek áll valóban érdekében, ho gy az elmúlt négy hónapban mindent
