Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 20 (164. szám) - A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló Szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Jakab István): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
353 című országgyűlé si határozati javaslat elfogadását követik figyelemmel. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Balla Mihály úrnak, a külügyi bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. Öné a szó, elnök úr. BALLA MIHÁLY , a külügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Tisztelt Nagykövet Úr! Húsz év telt el azóta, hogy Magyarország és Németország aláírta a baráti együttműködésről és az európai partne rségről szóló szerződést, de a szabad, demokratikus Magyarország és Németország kapcsolatai hosszabb múltra tekintenek vissza. Magyarország büszke arra, hogy tevékeny részese volt a vasfüggöny lebontásának, hogy kivette a részét azokból a folyamatokból, am elyek Németország számára az újraegyesítésben csúcsosodtak ki. (17.20) Azóta sok mindent elértünk: polgáraink döntésének megfelelően hazánk csatlakozott az északatlanti szerződéshez és az Európai Unióhoz, ebben mindvégig számíthattunk német barátaink támo gatására, amiért hálásak vagyunk. Németország hazánk legfontosabb gazdasági partnere, ezért kiemelt figyelmet fordítunk német barátaink tanácsaira és javaslataira. Arra törekszünk, hogy a német befektetések számára vonzó, kiszámítható és átlátható gazdaság i környezetet teremtsünk. A magyarnémet kulturális és tudományos kapcsolatok sűrű szövésűek, a testvérvárosi kapcsolatok, a civil együttműködések szinte megszámlálhatatlanok. A magyarországi németek közösségi élete mindkét ország kultúráját egyszerre gazd agítja. Az elmúlt húsz év együttműködése intenzív és harmonikus volt. Annak érdekében, hogy a következő húsz év is hasonlóan gyümölcsöző legyen, elengedhetetlen, hogy a magyar és német civilek, politikusok fiatalabb generációi is személyes élményeket, isme reteket szerezzenek egymásról. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Nagykövet Úr! Magyarország Németország megbízható partnere volt és maradt a demokratikus értékek és Európa iránt elkötelezett jogállamként. Elköteleztük magunkat amellett is, hogy szembenéz zünk az előttünk álló kihívásokkal, és legyőzzük azokat; ebben továbbra is számítunk Németországra, és Németország is számíthat ránk. Erről szól ez az országgyűlési határozat. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa azt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormán ypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, elnök úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében ki kíván felszólalni ötperces időkeretben. (Jelzésre:) Megadom a szót Németh Zsolt államtitkár úrnak. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Nagykövet Úr! 1992ben Antall József, Mádl Ferenc, Helmut Kohl és HansDietrich Genscher írta alá a magyarnémet barátsági szerződést. Húsz év telt el, és ez a húsz esztendő nagyjából a rendszerváltozásnak a története is. A t örténelemnek, a sorsnak egy nagyon különös ajándéka az, hogy mi, magyarok egy meghatározó, mondhatnám úgy is, döntő szerepet játszhattunk Németország újraegyesülésében, a német rendszerváltozásban. Hadd idézzem a szerződés egyik alapgondolatát: “A felek ka pcsolataikat hagyományos barátságuk és közös kulturális örökségük szellemében alakítják. Minden téren a két országot összekötő különleges kapcsolatoknak megfelelő, szoros baráti együttműködésre törekszenek.” Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy az elmúlt húsz es ztendő, a magyarnémet kapcsolatoknak ez a kiemelkedően fontos időszaka ebben a szellemiségben zajlott le, és ahogy a baráti és együttműködési szerződés célul tűzi ki, európai partnerségi szerződésről beszél, Németország döntő szerepet játszott abban, hogy az euroatlanti integrációs folyamatunk sikeres lehetett, és ’99ben a NATO tagjává válhattunk, illetőleg 2004ben az Európai Unió tagjává válhattunk, de azt is említhetném, hogy az
