Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 20 (164. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (Jakab István): - ERTSEY KATALIN (LMP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
351 messzemenőkig egyetértünk, természetesen módosító javaslataink lesznek, amelyet dr. Ilkei Csaba, a téma nagy szakértőjének bevoná sával szeretnénk megfogalmazni, ha önök ezt mernék tárgysorozatba venni. Mi azt mondjuk ezen túlmenően, hogy felelősségre is kellene vonni azokat, akik a bizonyítékok eltüntetésében, az iratmegsemmisítésekben saját vagy mások felelősségének eltussolásában részt vettek. Mindennek ellenére a fennmaradt iratok 92 százaléka az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, 8 százaléka pedig a titkosszolgálatoknál fellelhető. Csak ez utóbbi 8 százalék is több mint 32 ezer minősített, azaz titkosított irattá ri tételt jelent, tehát van miről beszélni, és én azt gondolom, nem lenne ildomos várni ezzel a Jobbik kormányra kerüléséig (Moraj és derültség a kormánypárti padsorokból.) , alkossuk meg most ezt a törvényt, és számoljuk fel az állambiztonsági múlt eddig e ltitkolt lapjait. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Ertsey Katalin képviselő asszo ny, az LMP képviselőcsoportjából. Öné a szó. ERTSEY KATALIN (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném arra kérni a Házat, hogy támogassa a javaslat tárgysorozatbavételét. Azt gondolom, épp itt az ideje húsz és még több év után annak, hogy tisztán láthas sunk. Joguk van tisztán látniuk azoknak is, akik között én az egyik utolsó generációt képviselem, azoknak, akikről jelentettek annak idején. De joga van a választóknak is tisztán látni abban, hogy hol, melyik padsorokban milyen ügynökök bújnak meg. Mi, aki k megdöbbenve olvastuk az egyetemi társaink nevét az ügynöklistákon az ügynökjelentések kapcsán, húsz éve arra várunk, hogy ebben végre biztosak lehessünk, láthassuk választóként és választottként, hogy ki bújik meg ezek mögött a nevek mögött, és ki melyik padsorban foglal helyet. Joga van, és ahogy András említette a Dialógus Csoportot, eszembe jutottak azok az időszakok, amikor Pécsen a városi KISZtitkár olvasta azokat a jelentéseket, amelyeket rólam és egyetemi társainkról írtak. Ez az ember ma itt ül a teremben. Jogunk van megismerni, hogy valóban ez a sejtés helytállóe, megálljae a helyét az, hogy ma itt vannak közöttünk azok, akik ezeket a jelentéseket olvasták. De jogunk van ahhoz is, hogy megtudjuk, hogy a padsorokban (Zaj. - Az elnök csenget.) , a kár a másik oldalon ülneke olyanok, akik ezeket a jelentéseket írták. Írták rólunk, akik egy szabad, demokratikus Magyarország felépítésében vettünk részt ’88tól, akár még kiskorúként, gyerekként is vagy később egyetemistaként. Azt gondolom, ha húsz év u tán ez a magyar parlament ekkora felhatalmazással nem teszi meg azt, hogy a magyar nép elé tárja az igazságot, és hogy mi folyt itt a rendszerváltás előtt, akkor nagyon csúnyán megtagadja azt a szabadságharcot, amelyet mi annak idején kezdtünk. Köszönöm sz épen. (Ttaps az LMP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Schiffer András képviselő urat, az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Megadom a szót kettőperces időkeretben. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnálattal veszem, hogy kormányoldalról itt sem akart senki érdemben hozzászólni, csakúgy, mint az alkotmányügyi bizottság ülésén. Szeretném elmondani azt is önöknek, kapcsolódva Ertsey Katalin képvis előtársnő hozzászólásához, hogy a rendszerváltás utáni törvényhozás egyik legnagyobb képmutatása volt az, hogy itt egyáltalán ügynöktörvényről beszélünk, hogy a III/IIIas ügynököket tartjuk célkeresztben. Pontosan azért fontos megismerni az
