Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3499 megváltoztatása kapcsán, hogy nagyjából 3050 milliárd forint közötti mínuszt irányoztak elő az azt követő esztendőre abban az alapban, ahol egyébként a beszedett forrásokat a munkaadóktól meg a munkavállalóktól egy fillérrel sem csökkentették. Akkor ezt jelentette a “nemzeti”, most meg a változások úgy néznek ki, hogy a “nemzetitől” elfordulva, az “emberi” irányba fordulnak. De e z a fordulás ugyanolyan tartalommal ruházkodik fel az én értékítéletem szerint, mint amilyen álságos és tartalmiatlan volt a “nemzeti” szó használata. Nyilván itt nemcsak a Munkaerőpiaci Alapról érdemes itt beszélni, hanem ha már azt a felületet érintette m, akkor érdemes arról is szólni, hogy biztos emlékszik arra is, hogy ezen Nemzeti Foglalkoztatási Alap keretei között önök 180190 milliárd forintos járulékot szedtek be a munkaadóktól és a munkavállalóktól, és a szolidaritás meg a biztonság jegyében ezen források felhasználásának az egyharmadát (A fideszes képviselők egy csoportja egymással beszélget. - Az elnök csenget.) fordították gyakorlatilag arra - köszönöm szépen, elnök úr , hogy ezeket a befolyt pénzeket azoknak az érdekében használják fel, akik igazából rászorultak voltak a munkaerőpiacon. Még egyszer hangsúlyozom, a nemzeti keretek között ez a szolidaritás egyharmadára vagy még attól kisebb mértékre apadt. Önök ennek voltak a zászlóvivői. De ha már nemzeti meg emberi, akkor másik példát mondok, ami megint a munka világához illeszthető, hogy egy hosszú, két évtizedes rendszer folyamatában, nyugodtan mondhatjuk, a maga hibáival együtt, de jó színvonalon működő munkaügyi központok hálózatát hogyan zilálják szét. Közben most emberi erőforrás miniszté riumról beszélnek, miközben ennek a háttérintézményfeltételrendszerét gyakorlatilag lenullázzák, olyaténképpen alakítják át, hogy ma már senki nem tudja, hogy mi az, ami a korábbiakban munkaügyi központként funkcionált. Azt mondja az államtitkár úr, hogy a civil ügyek, a vallási ügyek és a társadalmi felzárkóztatási ügyek ennek a minisztériumnak a keretei közé kerülnek. Maga az államtitkár, a leendő miniszter is túlsúlyosnak érezte és tartotta ezt a történetet, nem is tudott igazából az első kérdések kapcs án még a bizottsági ülések vonatkozásában sem érdemben szólni arról, hogy hogyan és miképpen lehet majd megfelelni ezen elvárt feladatoknak. De biztos ön is elgondolkodik azon, hogy ha a társadalmi felzárkóztatás kérdéskörét most ezen minisztérium keretei közé teszik, az önmagában hoze változást. Foge változást hozni, mondjuk, a tekintetben, ami az önök választási ígéretei kapcsán az elsők között volt, mondjuk, hogy két hét alatt rendet tesznek a közbiztonság tekintetében, nagyobb fokú biztonságot fognak teremteni? Foge változást hozni, ha már a társadalmi felzárkóztatásról beszélünk, az elszegényedés kialakulása tekintetében? Ugye, emlékszik, tudja ön is, hogy nagyjából két, két és fél évvel ezelőtt ebben az országban közel 2,52,7 millió ember volt az, aki a létminimum alatt élte az életét, most meg megközelíti ezeknek az embereknek a száma a 4 milliót; 1,2 millióan pedig a szegénységi küszöb alatt élnek. Azáltal, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium átalakul emberi erőforrás minisztériummá, ezek a kérd ések, az elszegényedésbeli kérdések majd fékeződneke, kellő gátat tudnake szabni ezeknek a folyamatoknak? Azt gondolom, nem, ez megint csak játék a szavakkal, aminek a tartalma gyakorlatilag a nullával egyenértékű vagy inkább mínuszos. De ugyanezt mondha tnánk akár az emberi erőforrás minisztérium keretei között kialakulandó majdani foglalkoztatáspolitikai kérdésekről is. Mindegy, hogy a munkanélküliség oldaláról vagy épp a foglalkoztatási oldalról nézzük. Látjuk, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium égis ze alatt eredményeket csak mínuszosokat sikerült elérni (Halász János: Ne beszélj már összevissza!) . Azt sikerült elérniük - igen, Halász államtitkár úr, igen , hogy a pénzügyigazdasági világválságot megelőző pillanatokhoz képest (Halász János: A névről beszélj, légy szíves, az a téma!) nagyjából 110 ezerrel kevesebb a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliek száma meg mintegy 170 ezerrel több. (Halász János: Miért mosolyogsz ezen? Ne viccelj! Nem igaz!) Ez az önök műve a Nemzeti
