Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 24 (183. szám) - A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
3392 Btk. 144. §a szerint, igen, az, aki külföldi szervezettel együttműködve Magyarország területi integritását próbál ja megsérteni valamifajta előny érdekében, hazaárulást követ el. Túl a vagyon kérdésén, azaz hogy miért is van szükség a vagyonelkobzásra, nézzük azt, hogy mit is akarnak önök elkobozni erőből. Legelsősorban azt kell hogy kimondjuk, hogy mindez a vagyonelk obzás erőből történik. Erőből történik, mert a megállapodás, ami az önkormányzatok, illetve a kormányhivatal között létre fog majd jönni, egy olyan megállapodás, amelyben két szereplő vitatkozik egymással, majd előbbutóbb, hogy ha túl közel érnek az októb er 31ei időponthoz, akkor a két szereplőből az egyik, nevezetesen a kormányhivatal vezetője eldönti, hogy ez hogy lesz pontosan, hogy pontosan mely vagyontárgyak lesznek elkobozva, és pont. Normális esetben, ha két fél vitatkozik egymással, akkor a bírósá g jogosult eldönteni ilyen kérdéseket a Ptk. alapján, de nem, itt a Ptk.t messze felülmúlja ez a törvényjavaslat. Itt az egyik vitapartner kezébe helyezi a vétó jogát, úgy lesz, és kész, nincs halasztó hatálya annak, hogy hogyan dönt ebben a kérdéskörben egyébként a testület. Illetve a testület? Nem a testület dönt, hanem az önkormányzati törvényt felülmúlja ez a törvény, meghazudtolja, és mintha nem is volna, gyakorlatilag hatályon kívül helyezi, hiszen ott nyilvánvalóan és egyértelműen a vagyonnal való r endelkezés jogkörét a képviselőtestület kezébe helyezi le a törvény. Itt azonban a polgármester jogosult ebben a kérdésben a kormányhivatallal megállapodni. Én azt gondolom, hogy ezt a nyilvánvaló törvénytelenséget és az Ötv.vel szembeni következetlenség et és ellentmondást legalábbis ki kellene küszöbölni, már csak azért, hogy ha önök annyira kényesek a szakmai kérdésekre, akkor ilyen durva hiba ne maradjon benne a törvényben. Tiszta tulajdonviszonyok. Államtitkár Asszony! Azt gondolom, hogy az, hogy olya n módon történne adott esetben az államosítás, hogy bizonyos polgármesteri hivatalokban, ahol nem lehet tisztán, nyilvánvalóan, egyértelműen elkülöníteni, hogy ebben az épületben államigazgatási feladatokat végeznek, ebben az épületben pedig önkormányzati feladatokat, illetve olyan államigazgatási feladatokat, amelyek ezentúl is a jegyzőnél maradnak, bizony ezen rendkívül ritka eseteket levéve borzasztó sok problémát fog felvetni, hogy adott esetben egyegy szobát fognak csak vagy adott esetben épületrészek et fognake államosítani, vagy egyegy asztalt fognake államosítani, mert egyegy szobában végeznek olyan államigazgatási feladatot is, amely átkerül az államhoz, de végeznek olyat is, amely ott marad a jegyzőnél. Hogyan fogják önök a rezsiszámlákat kifiz etni, a csatorna, villany, vízszámlákat, s a többi? Ez a lámpa az államigazgatási feladatnak ég, ez meg az önkormányzatinak? Nagyon jó lenne, hogyha erre érdemi választ kaphatnánk önöktől. De a felújítás kérdése vagy a karbantartás kérdése ugyanaz. Meddi g fogja kifesteni azt a bizonyos féligmeddig államosított szobát az önkormányzat, és meddig fogja kifesteni a járási kormányhivatal? Vagy itt valójában arról van szó, hogy mivel erőből le lehet nyomni majd az önkormányzatokat a megállapodáskor, itt sokkal több lesz államosítva, mint amiben még most talán reménykednek az önkormányzataink, képviselőtestületeink? Itt sokkal nagyobb vagyontárgyakra fáj a kormányhivatal és az állam foga? Tisztázatlan továbbá számtalan olyan kérdés, ami a vagyonhoz kötődik. Pél dául európai uniós pályázatok esetében fenntartási kötelezettség van, ami kőkemény előírás, ötéves fenntartási kötelezettség van. Miért nincs benne a törvényjavaslatban, hogy ezen fenntartási kötelezettséget az államosított vagyontárgy esetében az állam ma gára vállalja? Ilyen nyilvánvalóan, egyszerűen, tisztán miért nincs benne? Miért maradt ez ki, hogyha önök annyira kényesek a szakmára? Továbbá mi van akkor, hogyha kölcsönszerződés keretében valamire fölvett az önkormányzat egy bizonyos összegű kölcsönt, mondjuk arra, hogy éppen fölújítsa a polgármesteri hivatalát, a városházát, és ezt a kölcsönt már fizetgeti egy ideje, de még hátravan jócskán belőle? Akkor miért nincs beleírva ebbe a törvényjavaslatba, hogy természetesen és nyilvánvalóan legalább az álla mosítás
