Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 24 (183. szám) - A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
3389 körzeti hivatalra. Magától Navracsics minisztertől tudjuk, hogy racionálisabb, az ő szándékai szerint a 7 lenne a jó, de nagyon nem akarják ezt a fideszes polgármesterek, és ők pont huszonkettővel vannak többen, mint én - mondta Navracsics miniszter. És tudjuk, hogy mi lett a politikai alku vége, tudjuk azt, hogy huszonhárom kvázi járási hivatal lesz Budapesten. Hozzáteszem: nem ördögtől való ez, mert legalább Budapesten nem kel l annyit utazgatni az embereknek, de mondják meg nekem, hogy mitől lesz az jobb, hogy bizonyos ügyekben majd egy elkülönült részlegben találják meg az állampolgárok a kiszolgálást. (17.30) Eddig megtalálták a polgármesteri hivatalokban, hozzáteszem, példáu l az okmányirodai fejlesztésekben. Szerintem az önkormányzatok, a polgármesteri hivatalok jól dolgoztak. Én belügyminiszterként egy hároméves okmányirodai fejlesztési programot vittem végig, nagyon jó együttműködésben a polgármesterekkel, függetlenül attól , hogy milyen pártállásúak. Egy bajuk volt, hogy a működési költségvetést mindig kevésnek tartották, de aztán alakítottunk a normatíván is, hogy mihez igazítsuk, és akkor sikerült békét kötni. Szerintem az okmányirodákban függetlenül attól, hogy milyen szí nű a polgármester, jól akarják kiszolgálni az ügyfeleket, és saját magukat is cáfolják akkor, amikor olyanokat mondanak vagy nyilatkoznak, hogy majd mostantól lesz rend meg eddig összevissza bürokrácia volt, aztán innentől kezdve meg már nagyon szép lesz m inden virág. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy dolgot szeretnék szóba hozni, ami az önkormányzati szférából érkezett javaslat, igény, és én azt gondolom, hogy ezt értelmesen meg kellene fontolni, meg kellene gondolni önöknek. Amikor az önkormányzati rends zer kialakult, akkor szándékosan született olyan döntés, hogy az állami működés bizonyos területeire az önkormányzatoknak rálátást kell biztosítani. Akkor született meg az a szabály, hogy a rendőrség illetékességi területén meghatározott időnként - nem mon dom el a szabályokat - be kell számolni, és kell bizonyos hatáskört biztosítani személyi ügyekben, egyebek. Azt gondolom, hogy ez egy jogos észrevétel volt. Ha önök úgy gondolják, hogy mégiscsak partnernek akarják tekinteni az önkormányzatokat, akkor érdem es lenne nyitottan fogadni a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének azt a kezdeményezését - ezt állásfoglalásban hozták nyilvánosságra , hogy az önkormányzatok közösségének, amely az illetékességi területen működik, bizonyos jogosítványokat adna, be számolási kötelezettséget írnak elő erről az állami feladatellátásról, hiszen ott helyben mégiscsak az állampolgárok képviselőivel találkoznak, és ugyanazon a logikán, ahogy a rendőrségnél megszületett ez a szabály és normálisan működik, az én tudomásom sz erint nem volt ezzel különösebb probléma, ugyanezen a logikán ezeket a szabályokat is be kellene hozni, és lehetne ezt a lehetőséget biztosítani. Bár hozzáteszem, a tekintetben van bennem némi aggodalom, hogy ezt befogadjáke vagy leszneke ilyen nyitottak e tekintetben, hogy hallottam egy konferencián, a Károli Egyetem dékánja azt mondta, hogy most új szerepben lesz a közigazgatási reform után az állam, az eddigi úgymond éjjeliőri szerep helyett az önkormányzatok tekintetében Nagy Testvérként felügyeli maj d a városokat. Én nem hiszem, hogy ezzel az államtitkár asszony egyetért, mert a Nagy Testvérről mindenkinek az orwelli mű jut eszébe, és gondolom, hogy ezt nem akarják. De azért mégiscsak mutatja, hogy egy tudós ember úgy közelíti meg ezt a kérdést, nyilv án szakmai alapon, hogy egy jóval erősebb állami szerepvállalás és szerepfelfogás valósul meg ebben a kezdeményezésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nem szabad szem elől téveszteni a legfontosabb célt, azt, hogy az államigazgatás milyen közszol gáltatásokat, államigazgatási, hatósági szolgáltatásokat nyújt az emberek számára. Hogy ehhez hogy férnek hozzá, hogyan lesz jobb az ő számukra, mert persze a hatékonyság egy fontos szempont, hogy az államnak ez mibe kerül, de van egy úgynevezett társadalm i hatékonyság, hogy lehet, hogy az államnak valami olcsóbb, de az állampolgárnak többe kerül, akkor ez egyáltalán nem biztos, hogy megéri. Főleg most, egy olyan időben, amikor iszonyú megszorításokra készül a kormány, amikor újabb adósarcok kivetésére kész ül, és egyáltalán nem lesz
