Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 23 (182. szám) - Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése, valamint az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket fel... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MILE LAJOS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3254 erőből. Most a színvonalat én nem fogom minősíteni, mindenesetre én egy kicsit komolyabb visszafogottságot várnék el akkor, amikor ezt az anyagot ismertetjük. Ajánlom a figyelmébe elnök úrnak és államtitkár úrnak is, hogy Berényi képviselő úr azért a saját expozéjában jogszabálysértésekről beszélt, amikor ennek az idősz aknak az eseményeit felelevenítette. Márpedig ha jogszabálysértés történt - szerintünk is történtek jogszabálysértések , akkor a korabeli, az akkori törvényi, jogszabályi környezet is lehetővé tette volna, mondjuk, a hatóságnak a hatékonyabb beavatkozását , de erre még visszatérünk. Elhangzottak itt kulcsszavak. Ilyen volt: az egyik a provokáció, a másik a hisztériakeltés, és a harmadik kifejezés az ország lejáratása. Ezek mechanikusan ismétlődtek egymás után, szinte toposzként jelentek meg az összes megszó lalásban. Csak jelzem, hogy az új Házszabály alapján problémák lesznek, mert a mechanikus ismétlést, ha indokolatlan, akkor szankcionálni fogja az elnök úr, de ezt csak jelzem. Emellett elhangzik elég gyakran egy ilyen kifejezés, hogy LMP közeli jogvédő sz ervezet, LMP közeli formáció. Jó lenne ennek tisztázni a tartalmát, hogy mit is jelent és mire bizonyíték egy ilyen kifejezés. Mit jelent egészen pontosan? Mert addig azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen ezzel bármi indokolható, bármilyen minősítés erre támaszkodva, erre alapozva érvelhetővé válik. Még egyetlen ilyen előzetes megjegyzés: azt állítom, hogy amit a bizottság kérdezett, arra született válasz. Az igazán lényeges az, hogy mit kérdezett a bizottság, vagy megfordítva a tételt: mi az, amit nem kér dezett meg? Nyilván lehet látni a jelentés elején, hogy az a kilencpontos feladatkijelölés meghatározta, hogy mit fog kérdezni a bizottság, és azt is lehetett látni, hogy mi az, ami öles betűkkel ebből a jelentésből kimarad. Tehát megképzett előttem egy je lenet, ahogy a jelentést olvasgattam: egy fiatal kutatót láttam magam előtt, úgy 5060 esztendő elmúltával, és ez a fiatal kutató arra adja a fejét, hogy utánanéz, mi is történt Gyöngyöspatán 2011 tavaszán. Gyűjtögeti a forrásanyagot, majd kis fejvakarás u tán rájön: a leghitelesebb dokumentumhoz kell nyúlni, és ez nem lehet más, csakis a parlament vizsgálóbizottságának jelentése, valamint a vonatkozó jegyzőkönyveket, iratokat kell áttekinteni a reális, korrekt képalkotáshoz. Nemcsak az eseményeket akarja po ntosan ismerni, hanem lelkiismeretes értelmiségiként a háttérben zajló politikai mozgásokról, szándékokról is minél többet akar tudni az istenadta - nem irigylem. Az a pillanat lesz igazán nehéz, amikor a következtetésekhez ér. Azt kell majd tapasztalnia u gyanis, hogy a háttéranyagokban rögzített tények, megállapítások szinte köszönő viszonyban sincsenek a jelentésben megfogalmazott következtetésekkel, minősítésekkel, a felelősségre vonatkozó kijelentésekkel. Most már magára is hagyhatjuk zavarával az esemé nyek késői kutatóját, mert nekünk is van megfejtenivalónk. Az ellentmondások alapoka a követett eljárásban keresendő, a meghatározandó háttérdokumentumok, a jegyzőkönyvek ugyanis titkosak, és itt volt egy képviselői hozzászólás, Harangozó Tamás képviselő ú r hozzászólása, amivel teljes mértékig tudtunk azonosulni, valóban nagyon nehéz úgy érvelni, hogy ilyen esetben, mondjuk, a jogszabálysértés veszélye fel ne vetődjön, hiszen minősített dolgokról van szó. Ez nem egy túl sportszerű eljárás ebben az esetben, hogy minősítünk, kijelentünk, de az érveléshez már, mondjuk, a törvénysértés veszélyét kell felvállalni. Ami 2011 tavaszán Gyöngyöspatán történt, az joggal töltötte el aggodalommal azokat, akiknek fontos a magyar demokrácia, akik a jogállamtól jogbiztonság ot várnak. A helyi romák és a többségi társadalom együttélési konfliktusaira rájátszó politikai és militáns, erőfitogtató szélsőségesek tevékenységének központi eleme a félelemkeltés, a gyűlölet szítása, nyílt konfliktusok, konkrét erőszakcselekmények kipr ovokálása. Abban, hogy tavaly Gyöngyöspatán robbanásig feszült helyzet alakulhatott ki, egyértelműen - és a vizsgálóbizottság által megfogalmazott jelentés ezt alátámasztja - meghatározó szerepet játszottak a félelmet kelteni akaró, konfliktusélezésben érd ekelt szélsőséges, militáns csoportok.
