Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 23 (182. szám) - Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése, valamint az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket fel... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VONA GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3250 tömegverekedé s , amelyek kifejezetten a cigány kisebbségre jellemzők, és ebből kifolyólag speciális rendőri intézkedéseket követelnek meg; ennyit jelent ez a kifejezés. Szeretném hangsúlyozni ennél a pontnál vagy ennél a résznél, hogy a Jobbik a tisztességes cigány em berek felé baráti jobbot nyújtott, és baráti jobbot fog nyújtani a jövőben is. A Jobbiknak egyetlenegy olyan törvényjavaslata, programpontja sincs, amely cigány ember vagy magyar ember között különbséget tenne, sőt mi mondjuk azt, hogy Magyarországon minde n egyes emberre ugyanazok a törvényi normák vonatkozzanak. És ez az a jelenség, amelyről egyébként ez az egész jelentés nem ír, pedig ez volna az egész ügynek az alfája és az ómegája. A jelentéssel kapcsolatban tehát azt tudom mondani, hogy az az érdekes b enne és az a lényeges benne, ami kimaradt belőle. A jelentés már eleve ott kezdi az egész ügy tárgyalását, hogy bevonul a polgárőregyesület Gyöngyöspatára. Minthogyha előtte nem történt volna semmi Gyöngyöspatán, minthogyha előtte a teremtő káosz uralkodo tt volna Gyöngyöspatán, és egyszer csak a nagy bumm megtörténik, és hirtelen megjelenik ott Gyöngyöspatán a polgárőrség, mintha ott előtte nem is lett volna élet. Egy kicsit féloldalas ez az egész megközelítés, és azért hadd utaljak önöknek arra, hogy a ko nfliktusnak nem az oka, hanem a következménye volt a polgárőrség megjelenése Gyöngyöspatán. Már 2006ban a helyi lakosok egyesületet szerveztek a cigánymagyar együttélés problémáinak a megoldására. Akkor a helyi országgyűlési képviselőhöz, a rendőrséghez, az illetékes hivatalokhoz, mindenkihez fordultak, senki sem segített rajtuk. Aztán mit ad isten, 2011 elején az egyik fogadóórámra eljutott az ominózus BajcsyZsilinszky utcából két hölgy, akik elmondták a problémájukat, aztán egy jobbikos stáb, egy inter netes videós stáb készített egy riportfilmet a jelenségről, amelyik felkerült az internetre, százezrek nézték meg, és hatalmas társadalmi felháborodást keltett az a videó, és ez után jelent meg a polgárőrség Gyöngyöspatán. Innentől kezdve már, hogy megjele nik a polgárőrség Gyöngyöspatán, az események láncolata a sajtó szeme előtt történik, és szinte mindannyian tapasztalhattunk, láthattunk ezzel kapcsolatban információkat, beszámolókat. Még azt is hozzá kell tegyem, hogy a sajtó, ahol lehet, torzított. Ha c sak a sajtóra próbálnánk hagyatkozni, akkor tényleg kibogozhatatlan, hogy mi történt pontosan Gyöngyöspatán, és valóban jó lenne egy valódi vizsgálóbizottság, amely a kérdést komplexitásában próbálná meg kezelni, de ez nem történt meg, és ami a legfontosab b hiányossága ennek az egész bizottságnak és ennek az egész jelentésnek, hogy a legautentikusabbakat nem kérdezik meg. Ebben a bizottságban, illetve ennek a bizottságnak a munkája során nem voltak kíváncsiak önök a BajcsyZsilinszky utcában élő magyar embe rek véleményére, pedig ők ott éltek, értették, látták, ismerték a jelenségeket, a problémákat. Hadd mondjam el az Országgyűlés és a magyar társadalom nyilvánossága előtt, hogy a bizottság által meghallgatott húsz személyből hat, azaz közel az egyharmaduk b alliberális jogvédő szerveknek a képviselői voltak. Már eleve a meghallgatott személyek prekoncepcióról árulkodnak. Ezek a jogvédő szervek természetesen a cigány kisebbség jogairól beszéltek, mint hogyha Gyöngyöspatán a magyar embereknek nem lennének jogai k. Ők meg sincsenek hallgatva! Tehát a húsz meghallgatott személy között egyetlenegy magyar áldozat vagy károsult sincs. Őket miért nem hallgatták meg? Erről miért nem szólt Kocsis Máté expozéja? Még szerencse egyébként, hogy az ott élő gyöngyöspatai szemé lyek azért más módon - ha ilyen módon nem is, de más módon - véleményt tudtak nyilvánítani ebben a kérdésben, méghozzá három formában is. Az egyik az volt, hogy a bizottság - még a sajtóinformációm alapján, Kocsis Máté jelezte, hogy majd a bizottság - megv izsgálja azt is, hogy honnan volt pénzük a gárdistáknak két hétig ott tartózkodni, de a jelentésbe már nem került bele a válasz, mert nagyon kellemetlen, nem illene bele ebbe a koncepcióba. Hát onnan volt pénzük a kéthetes otttartózkodásra, hogy a helyiek ellátták őket. A helyiek nem elzavarták ezeket a polgárőröket, hanem befogadták őket, és ott tartották őket a saját költségükön, és mind a mai napig hálával gondolnak vissza rájuk. Aztán, amikor ott tartózkodtak két hétig, akkor aláírásgyűjtésbe kezdtek a polgárőrség szimpatizánsai, és a helyiek jelentős része aláírta, hogy ott maradjanak. Tehát másodjára mondtak
