Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 23 (182. szám) - Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság jelentése, valamint az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket fel... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KOCSIS MÁTÉ, az eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3234 A bizottság véleménye szerint a Jobbik jelentősen érdekelt volt a Gyöngyöspatán kialakult közbiztonsági helyzet további kiélezésében és eltúlzásában, provokációként is értelmezhető rendvédelmi igényekkel léptek fel a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenységével kapcsolatban, illetve azt támogatóan. E z az egyesület egyébként nem működött együtt az állami szervekkel, még csak nem is az önkormányzat által létrehozott vagy támogatott helyi közbiztonsági feladatokat ellátó szervként működtek a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint kötelezően elláta ndó helyi közbiztonsági feladatok végzése érdekében, és az Országos Polgárőr Szövetséggel sem működtek együtt. Ezzel a jelentés szerint megpróbálták megkérdőjelezni az állam kizárólagos erőszakmonopóliumát. A gyöngyöspatai helyzetet meglovagolva, politika i hasznot remélve az LMP is bekapcsolódott az események úgynevezett megoldásába, azonban tevékenységének valós célja rejtve maradt. Ezt példázza, hogy mindvégig tudomással bírt arról, hogy mire készül Richard Field, sőt aktivistáin keresztül támogatta a hú svéti utaztatást. Továbbá az LMP ezzel egy időben a médiában támadta a kormányt, hogy nem tesz semmit a gyöngyöspatai helyzet megoldásáért, a bekért adatokból és az ismert számokból, a kiadásokból egészen más látszik. Az LMP kommunikációja, illetve a képvi selői által tett kommunikációja a médiában jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi sajtó negatív színben tüntesse fel Magyarországot. A bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok és a meghallgatott személyek elmondása alapján megállapította, hogy a Gyöngyöspatán kialakított konfliktus időszakában közéleti személyek, ellenzéki pártok, civil szervezetek és LMPhez köthető csapatok nem vették fel a kapcsolatot a pontos és valósághű tájékoztatás érdekében a sajtóban megjelent nyilatkozataik, nyíl t leveleik előtt a helyi és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel, sem a helyi önkormányzattal, sem a megyei közigazgatási hivatallal, sem a helyszínen szolgálatot ellátó rendvédelmi egységek vezetőivel. Ezzel szemben olyan ellenőrizetlen i nformációkkal látták el a magyar és a nemzetközi sajtót, amely híradások jelentős kárt okoztak Magyarország nemzetközi megítélésének akkor, amikor az ország az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be. Így történhetett meg az is a jelentés szerint, ho gy a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Magyarországon súlyos etnikai konfliktusok vannak, ami mármár egyenlő egy polgárháborús helyzettel. (Ertsey Katalin nevet.) Kevésbé volt szórakoztató, képviselő asszony, a bizottsági ülése n a helyiektől panaszként meghallgatni mindezt, mint önnek itt ülve. Ezeket a híreket egyértelműen, a sajtóban visszakereshetően az LMP politikusai kommunikálták, illetve a hozzá kötődő jogvédő szervezetek. A bizottság álláspontja szerint az LMP a médiát f elhasználva politikai hasznot remélt attól, hogy azt a látszatot kelti, hogy Magyarország kormánya nem ura a helyzetnek, nem tud és nem is akar megoldani egy etnikai konfliktust, valamint attól is hasznot remélt, hogy túlértékeltette jogvédő profilját, kis arkított egy képet, és mindezt mutatta a helyi viszonyokról. “A magyar kormány az események kezdetén felismerte annak súlyát, hogy a gyöngyöspatai úgynevezett megszállás bármikor megismétlődhet az ország bármely településén” - idéztem. Ezért nem késlekedve , kezdeményezte a büntető törvénykönyv ez irányú módosítását. Ezt követően már nem kerülhet sor Magyarországon olyan jellegű cselekményre, amelynek során bárki nyíltan és tudatosan semmibe veszi a társadalmi együttélés szabályait. A kormány intézkedett töb b vonatkozó jogszabály módosításáról is. Ezen lépések közül kiemelt jelentőséggel bír a 2011. évi CLXV. törvény, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló törvény. A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és polgárőri tevéken ység szabályairól szóló törvény megalkotása világosan meghatározta, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyona, biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőrséggel, együttműködve az önkormányzatokkal.
