Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 23 (182. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Hány család otthonát adják még a bankoknak? Hány ember sorsáról dönthetnek a végrehajtók?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3192 Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm, hogy így hetente, kéthetente ezt a fontos témát fölveti a parlamentben, hiszen valóban egy nagyon komoly témáról van szó. De a válaszom előtt annyit engedjen meg leszögezni, hogy azért abban egyetértünk, hogy ez nem egy következmények nélküli ország. Tehát aki alapvetően valamifajta kötelezettséget vállal, ott jogkövetkezményként végül, ha a legutolsósorban is, de számolnia kell azzal, hogy az ingatlanát elveszíti. Természetesen a kormányzat az elmúlt két év alatt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy mindenkit, akit lehet, ettől az utolsó végállomástól, ha lehet így mondani, megmentsen. Ön is tudja jól, kilakoltatási moratórium ot vezetett be szinte elsőként az intézkedések között a kormány, ami lényegében 2011 októberéig teljes mértékben érvényesült; pontosan azért, hogy ez idő alatt kidolgozza azokat az alternatív megoldásokat az adósok számára, amelyek lehetőséget jelentenek s zámukra a tekintetben, hogy megmeneküljenek ettől a kilakoltatástól. Ön több ezer családot említett. Azért a számok kedvéért annyit elmondanék, hogy néhány száz családról van szó, amely családokat az elmúlt egy évben a tavaly októberi és december 1jei, il letve az idén március végéig tartó kilakoltatási moratórium érintett, és ezek között van egyébként jó néhány önkényes lakásfoglaló is. Tehát teljes mértékben nem lehet egy kalap alá vonni, és magát az intézményt sem lehet teljesen megszüntetni. És valóban egyébként a Nemzeti Eszközkezelő, illetve azok a különböző, a 90 napnál régebbi hiteltartozással rendelkezők számára levő programok lehetőséget nyújthatnak remélhetőleg a legtöbb család számára, amely ilyen elé néz. Bízunk benne, hogy az eddig meghozott in tézkedések részben tudják kezelni ezt a problémát, és természetesen vannak visszaélések, azokat megpróbáljuk kivizsgálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Vis zonválaszra megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Ön azt mondja, hogy aki kötelezettséget vállalt, az számoljon legutolsósorban a legkomolyabb következményekkel is. Önök vállalta k kötelezettséget arra nézve, hogy senkit nem hagynak az út szélén. Ezt nem én nyilatkoztam - önök mondták! A helyzet mégis az, hogy több ezer család van veszélyben. Az önök kvótája és a Nemzeti Eszközkezelő által megmentendő családok közötti számbeli külö nbség ennyi, ez ténykérdés, ez számbeli kérdés, nehéz rajta vitatkozni. De éppen azért, mert önök nem látják el a feladatukat tisztességesen, a Jobbik egy otthonmentő segélycsapatot kényszerül létrehozni, amely a jogszabályok biztosította keretek között mi ndenféle segítséget meg kíván adni a károsultak számára, legyen szó akár jogi tanácsadásról, akár arról, hogy összekössük őket a rajtuk segíteni képes civil szervezetekkel. Ez azonban az önök dolga lenne. Szánalmas, hogy félrenéznek, amikor családok ezrein ek lenne szüksége egy segítő kézre, ráadásul egy tisztességes kormányra. Nagyon sajnálom, hogy nem kapják meg ezt a segítséget. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonvála sz illeti meg államtitkár urat. Öné a szó. SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Csak hogy egy nyelvet beszéljünk: március 1je óta 193 ilyen kilakoltatás történt. Tehát van egy kvó ta természetesen, amely magasabb számot tartalmaz, és ebben a 193ban egyébként - mint említettem az ön számára is - vannak önkényes lakásfoglalók is.