Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 17 (181. szám) - A feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai című politikai vita - ELNÖK (Jakab István): - MICHL JÓZSEF (KDNP):
3111 frakciój ában nézne körül, és akkor nem állhatna elő olyan helyzet, mint akkor, amikor korábban az egyik vita során Varga István képviselő úr azt mondta, hogy aki iskolaigazgató volt az előző rendszerben, az többé ne lehessen semmi - ez az NDKpélda , majd amikor megkérdezték, hogy mi van Hoffmann Rózsával, akkor arra nem tudott érdemben válaszolni. Én attól félek, ahogy voltak - mint már többször is elhangzott - ellenzéki párttitkárok, most majd lesznek ellenzéki ügynökök is. Nem hiszem, hogy ez lenne a jó út. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Majd folytatom egy kétpercesben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Michl József képviselő ú r, a KDNP képviselőcsoportjából. MICHL JÓZSEF (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, a mai vitanapon újra megerősödik az a nagyon sokszor emlegetett mondat, hogy nem lehetünk következmények nélküli ország. A felszólalások n agy része valóban ezt járta körül. A készülő ügynöktörvényről Wittner Mária azt mondta, hogy inkább tartótiszttörvénynek kellene neveznünk. Én ezzel mélységesen egyetértek. Mellette pedig az MSZMP diktatúrában működő állambiztonsági hálózatának az egészét kell bemutatni, a párt legfelsőbb vezetését is beleértve, s ahogy Lukács Tamás is rámutatott, annak birodalmi hátterét is, vagyis a szovjet hátterét is. Mindezt annak a tudatában, hogy a rendszerváltozás előtt a Szovjetunió az egész hálózat adatbázisát ism erhette. Sajnos, az elmúlt húsz esztendőben nem sikerült végrehajtani azokat a feladatokat, amiket a történelem ránk rótt, például azt sem, hogy egy teljesen új, nulláról felépített nemzeti biztonsági szervezetet hozzunk létre, és ezzel biztosítsuk nemzeti függetlenségünk megőrzését. A leendő törvénynek - ahogy azt szintén sokan elmondták, és amivel, azt gondolom, mindannyian egyetértünk - az áldozatokat kell védenie, nem pedig a hálózat üzemeltetőit. Azt az erkölcsi üzenetet kell közvetítenie, hogy érdemes becsületes embernek lenni, mert az elmúlt években ennek a fordítottja volt igaz. Rendelkezni kell arról, hogy a kommunizmusban üldözöttek, egészen ’90ig bezárólag, legalább erkölcsi elégtételt kapjanak, ahogy ez is elhangzott. Azt gondolom, hogy a teljes adatbázist - természetesen komolyan figyelembe véve a jelen nemzetgazdasági érdekeket - nyilvánosságra kell hozni. Ez kellene hogy vonatkozzon a IIIas főcsoportfőnökség teljes iratállományára. Jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába n lévő dossziék kutathatók, de mivel a feldolgozottsági szintjük mélységben alacsony, ezért a törvénynek határidőt kellene szabnia arra vonatkozóan, hogy a levéltárban megtalálható összes anyagot egykét éven belül feldolgozzák. Tudniillik hiába hozunk aká rmilyen jó törvényt, ha az adatokhoz a feldolgozottsági szintjük alacsony mivoltja miatt nem lehet hozzájutni. Ez természetesen pénzkérdés is, de ez a kérdés most nem lehet pénzkérdés. Persze, további kérdések merülnek fel. Például hol van a többi 1980as dosszié? Nem fogadható el az az elmélet, amely szerint a megsemmisítés mindent elvitt, hiszen ezek az anyagok mindig több példányban készültek, és nem egy helyen őrizték őket. Miért van a levéltárban kevés fénykép? A házkutatásoknál talált anyagokról készü lt másolatokat, a telefonlehallgatások szalagjait, a szobalehallgatások anyagait, az elkobzott anyagokat, fényképeket mindmind a levéltárban kellene elhelyezni, hogy ott lehessen elérni őket. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára hozzávetőleg esen száz munkatársából jelenleg is csak néhány végzi a meglévő iratok feldolgozását. Szerintem legalább a felének ezt kellene végeznie, így nem kellene sok évet várni az adatok kutathatóságára, megismerésére. Olyan törvényt kell hozni, hogy aki a volt áll ambiztonsági iratokat rejtegeti, azt börtönbe kell zárni. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában és a levéltári kutatást engedélyező kuratóriumban csak feddhetetlen emberek legyenek.
