Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 17 (181. szám) - A feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai című politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MILE LAJOS (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ERTSEY KATALIN (LMP):
3096 valójában keresnének megoldást. Pedig módosító javaslattal lehetne élni a Jobbik javaslatához is. Ez nem azt jelenti, hogy így kellett volna elfogadni, ahogy mi elképzeljük ezt a javaslatot. Önök azonban napirendre sem engedik ezt a kérdést. M ost is egyáltalán azért szólhatunk nagyon szűk időkeretben, mert az ellenzéki aláírások megvoltak ahhoz, hogy erről a kérdésről beszélhessünk, bár rendkívül szűk időkeretet biztosítottak. Ezért nem is tudom a többi csúsztatására a méltó választ megadni. Kö szönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló, szintén kétperces időkeretben, Mile Lajos, az LMP képviselője. MILE LAJOS (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjé k meg, hogy egy személyes jellegű dologgal kezdjem. Pár esztendeje, némi tipródás után kikértem a dokumentumokat én is a levéltárból, és elolvastam annak idején, hogy milyenfajta megfigyelés történt velem kapcsolatban. Csak röviden. Az érzés elég viszolyog tató volt, találkozni azokkal a helyzetekkel, ahol engem esetleg meghallgathattak. De még mindig szerencsésebb, még mindig jobb állapotba került az ember, ha részlegesen is, de legalább az igazsággal szembesülhetett. Sokkal jobb, mint az a fajta sompolygás , a sok feltételezés, legendaképzés és a többiekkel való viszony esetlensége. Tehát sokkal jobb ezekkel szembesülni, ezeket látni, mint abban a helyzetben élni, amikor ezekkel nem vagyunk tisztában. Alapvetően önismereti kérdésről van tehát szó, és maga a cím is tartalmazza, hogy morális szembesülésről beszélünk, amikor ezt a javaslatot támogatjuk. Rendkívül fontos ebben az esetben, hogy tisztázzunk fogalmakat. Ez a szándék, amit az LMP előterjesztett, alapvetően az iratnyilvánosságról szól. Ennek csak egy része az ügynökkérdés, itt iratnyilvánosságról, megismerhetőségről van szó. Arról van szó, hogy a tényeknek, adatoknak a birtokába lehete jutni. Tudniillik ennek az a lelke, hogy ha a tényeket megismerhetjük, akkor sokkal nagyobb rálátásunk van arra, hogy maga az állampárt szerkezete hogyan működött, beleláthatunk ebbe az egész ördögi mechanizmusba, aminek a magyar társadalom áldozata volt annak idején. A következő, ami rendkívül fontos. Elhangzottak itt érvek azzal kapcsolatban, hogy a nemzetbiztonsági mű veleti szempontokat figyelembe veszie. Igen. Tessék megnézni azokat a szempontokat a szövegben, amelyek azt mondják, hogy az élő nemzetbiztonsági érdekeket igenis szem előtt kell tartani, sőt prioritást is élvezhetnek. Tehát ez nem érv az ellen, hogy az a datok nyilvánosságra kerüljenek. Nem indokolt a visszatartott iratok száma. Meghaladja az indokolt mértéket - de lejárt az időm, elnök úr, majd visszatérek a következő kétpercesben. Köszönöm. (Szórványos taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szinté n kétperces felszólalásra következik Ertsey Katalin, az LMP képviselője. ERTSEY KATALIN (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Sok fontos dolog elhangzott, nem tudom, hogy belefére két percbe egypár reakció. Fontos különbséget tenni való ban a lelkes kollaboránsok és a megzsarolt kisemberek között. De még az utóbbiak között is különbség van. Hiszen volt olyan, akit a gyereke életével, biztonságával zsaroltak. Őszintén megmondom, nem tudom, mit tennék egy ilyen helyzetben. De volt olyan is, akit kisebb bűncselekmény eltussolásával tartottak sakkban, és így tartották a rendszer működtetői között. Ők a jelentésekkel tették jóvá bűnüket, és tettek tönkre másokat. Fel kell tárni, ki kell beszélni tehát, hogy kit miért zsaroltak, zsarolhattak, és ki kell azt is kutatni, hogy jelentéktelen, semleges, használhatatlan jelentéseket írtak valakik, vagy lelkes, élvezettel ártó jelentéseket, amelyek
