Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 17 (181. szám) - A feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai című politikai vita - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3087 Ezt mutatja az is, hogy december 23án, amikor egyébként a média által elhallgatott jobbikos javaslatról itt kérésünkre név szerinti szavazáson ötvenöten szavaztak ki önök közül a frakciófegyelemmel szemben, sokan persze csak tartózkodtak - (Nevetve:) lehet, hogy érintettség okán - az ügynöklistákat érintően, de akárhogy is, ötvenöten legalább nem nyomtak nemet a Jobbik javaslatára. (Közbekiáltások a Fidesz padsoraiból: Szégyelld magad! Ülj le!) Ezért azt gondolom, hogy önöknek most meg kellene szólalni, gombot nyomva, bátran, abb an a 23 másodpercben, amit önök megszavaztak időkeretnek erre a vitára. Ami alapján, amely időkeretben természetesen részletesen nem is fogjuk tudni ezeket a kérdéseket elemezni; nem is fogunk tudni reagálni azokra a hazugságokra, amik itt sok esetben elha ngzottak. Természetesen van néhány médium ma már, például a Kárpátia havilap, aminek a mostani száma is több cikket áldoz a kérdésnek (Felmutatja.) , illetve dr. Ilkei Csaba állambiztonsági tanulmányait ajánlom mindenkinek olvasásra, főként a kuruc.info hír portálon, természetesen. Ha már itt érdemben sajnos nem lehet beszélni róla, mert önök nem itt akarnak beszélni róla, hanem majd valahol háttérpaktumot kötnek valamiféle testületben, akár kitolva a felelősséget a Nemzeti Emlékezet Bizottságára. Bárhol is, de ezt a paktumpolitikát folytatják. Nem véletlen, hiszen ha már az 1990es MDFSZDSZpaktum egyik aláírója lehet ma az Országgyűlés legfontosabb, alkotmányügyi bizottságának elnöke, másik aláíróját pedig Kövér László nemrég nevezte ki az Állambiztonsági S zolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóhelyettesévé, akkor láthatjuk, hogy ezt a paktumpolitikát folytatják. Ez ellen a kinevezés ellen is csak a Jobbik tiltakozott, csak mi szavaztunk ellene. Hát, itt tartunk most. Ezek után kell rávilágítanom arra, hogy bizony, maga a Nemzeti Emlékezet Bizottsága is a szemfényvesztést szolgálja. Hiába javasoltam GaudiNagy Tamás képviselőtársammal tavaly, hogy e bizottság majd kötelezően nevezze meg és tegye közzé a BM volt állambiztonsági főcsoportfőnöksége hivatal os nyílt és titkos állományának tagjait, valamennyi hálózati személyét, ügynökeit, továbbá a katonai hírszerzés állományát és hálózatát. Erről a történelmi léptékű javaslatról a Jobbik kérésére december 23án név szerinti szavazás volt, és bár lesöpörték i ndítványunkat, a kormánypártok soraiból ötvenöten szavaztak tehát a frakciófegyelemmel szemben, ami e ciklus legkomolyabb megosztottságát mutatta. Ennek ellenére a Jobbik e javaslatát elhallgatta a média. Nem esik szó arról, hogy ennek hiányában csak egy s óhivatal lesz a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely az időhúzást szolgálja. Az illetékes elvtársak most kormányzati lebeszélőemberként gyűjtik az ellenérveket az ügynöklisták teljes körű nyilvánosságra hozatalával szemben. Például nemzetbiztonsági kockázat ról beszélnek. Na persze, ahogy a Magyar Gárdában való korábbi részvétel is egy életre nemzetbiztonsági kockázattá alakította például Staudt Gábor képviselőtársamat. Ilyen veszély valójában csak akkor állhat fenn, ha az egykori ügynökök, tartó tisztek még mindig vezető pozícióban vannak. Ha viszont ez igaz, az csak egy újabb indok a leváltásukra, természetesen. A mai Magyarországot nem kötik a Magyar Népköztársaság egykori titkai, amelyeket a Varsói Szerződéshez és a Szovjetunióhoz való viszony határozott meg. Ma mások a belpolitikai, külpolitikai és katonapolitikai érdekeink, tehát nem lehet megkötni a kezünket a múlt feltárásában a régi nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. Gyökeresen új nemzeti titkosszolgálatokra van szükség. Nemzetbiztonság i kockázatot sokkal inkább az jelent, hogy például nemzetközi gazdasági lobbikörök vagy külföldi titkosszolgálatok vagy épp Kubatov Gábor ügynöklisták birtokában zsarolni tudják azokat a vezető pozícióban lévő személyeket, akikről még mindig nem köztudott sajnos az állambiztonsági múltjuk. A médiaiparággá alakult lebeszélés másik ellenérve, hogy az iratok jelentős része már megsemmisült. Pontosabban megsemmisítették vagy kilopták őket, amiért felelősségre vonásra is szükség volna. Az iratok durván egyharmad át valóban eltüntették, de a kartonos nyilvántartás
