Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 10 (178. szám) - Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SPALLER ENDRE, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - FARKAS GERGELY (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
2761 önmaga körében nagyobb zajt. Szerintem ennek a beterjesztésnek az időpontjával van baj, államtitkár asszony. Nem a beterjesztés, a törvénymódosítás tartalmával, mondom, ezt ittott lehet csiszolni, de én nem láttam még olyan törvénymó dosítást, amelyen ne lehetett volna csiszolni. Az a környezet azonban, amelyben a magyar felsőoktatást, sok tekintetben a kutatást is alapjaiban kívánják formálni, alakítani, hogy részleteiben milyen lesz, még nem tudják. Egy ilyen környezetben, egy ilyen időpontban az alapkutatásokat módosító törvényjavaslatot behozni szerintem nem szerencsés. Tehát ha például a felsőoktatási törvény különböző kormányszintű rendeleteinek, később miniszteri rendelkezéseinek egészét látnám már, és arról összefüggő és koheren s véleményt tudnék alkotni - bár tartok tőle, hogy vitatkoznánk, hiszen más a felfogásunk erről , ennek a törvénymódosításnak akkor a környezetét pontosabban és biztosabban látnám. Így azt kell mondjam, hogy egy olyan környezetben kívánják módosítani az O TKAtörvényt, amely környezetet még nemhogy a valóságban, a gyakorlatban, de a jogszabályalkotás szintjén sem ismerik. Nem nagyon csodálkoznék, ha másfél éven belül a kutatás kikényszerítené, hogy az OTKAtörvényt ismét módosítsák, mert nem látszik az a kö rnyezetösszhatás, amelyben ez a kutatás a valóságban folyni fog. Kérem, itt most ne papírokra, hanem a magyar tudományosságban, a tudományos életben azért nem nagy számú kutatóra, teamre tessenek gondolni, akik egyébként így vagy úgy ismerik egymást, egymá snak vagy tanítványai, vagy mesterei voltak, évfolyamtársai, egy ekkora országban ez teljesen természetes. (23.40) Én azt gondolom, hogy ez - mint az alapprogramok általában - egy alaptörvény, már hogy történetesen az oktatást befolyásoló alapvető törvénye kre épülő felépítmény, ezt akkor lehet jól megcsinálni, ha már biztosan és szilárdan lehet látni, hogy mire alapul, most még nem lehet. Ezért a tartalmával kevésbé, az időpontjával, a beterjesztéssel és azon környezettel, amelyben ezt át kívánják alakítani , én erőteljesen vitatkozom. Mi tehát nem fogjuk ezt ellenezni, de nem fogjuk támogatni, és nem a tartalma miatt, hanem ahogy említettem, a beterjesztés időpontja miatt. Nem hiszem, hogy ha önök ebben már elhatározták magukat, sokat változtatni fognak, de fél év, háromnegyed év múlva, azt hiszem, hogy kevesebb gondot okoznának önnön kormányzásuknak, mint most, a későbbiekben. Tartok tőle, hogy ezt egy jó, határozott és egyébként a tudományért - biztos vagyok benne - elkötelezett lobbi önökön most átnyomja, de a környezeti változást ők sem ismerik, megpróbálják ezt most bebiztosítani, hogy most talán sok minden változik, ezt most könnyebb átvinni. E tekintetben egyébként igazuk van. A tekintetben nincs igazuk, hogy az egész összhatását ma még nem lehet látni. Összefoglalva tehát, és kérem, engedjenek meg még egy fél mondatot már csak azért is, mert egy adott tudományág körében az államtitkár asszony nem politikusként, hanem szakemberként, oktatóként és tanszékvezetőként benne élt és él, következéské ppen a kutatás sajátosságát ismeri, ne tessék azt gondolni, nem tételezem fel, csak a törvénymódosítás szövege miatt, hogy ebben az országban azért, mert valamit nem hoznak nyilvánosságra egy adott tudományágban, hogy ki nem nyert, az adott tudományterület képviselői körülbelül tíz perc alatt ne tudnák. A humán tudományok körében én egy viszonylag nagy tudomány művelői közé tartoztam, hiszen a történettudományban a magyar kutatói gárda egészéhez képest viszonylag sokan dolgoznak. Nem volt olyan kutatás, ami kor mondjuk, voltunk ötszázan, hogy ha valaki nem nyert el egy pályázatot, azt másnap délután egy másik város tudományegyetemének adott korával foglalkozó teamje ne tudta volna. Természetesen tudta. Álságosság, felesleges dolog. Kérem szépen, hogy ezt tess enek megpróbálni módosítani, mint ahogy biztos vagyok benne, hogy ahogy a humán tudományágakban, úgy a reálszférában ez ugyanígy van. Mi tehát ezt a törvényt nem fogjuk nemmel elutasítani, de nem fogjuk megszavazni, és ez - ahogy említettem - elsősorban an nak a környezetnek köszönhető, amiben a beterjesztést most időszerűtlennek és nem jól megválasztottnak látjuk.