Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 10 (178. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HARRACH PÉTER (KDNP):
2648 parlament elé fog kerülni az az új földtörvény, amelyben a magyar gazdálkodók, a helyben lakó gazdálkodók érdekeinek megfelelően a moratórium lejártáig igyekezünk megvédeni a magyar termőföldet. Természetesen az európai uniós jogszabályok bennünket is kötnek, és ezzel összhangban kell megállapítani és megalkotni az elkövetkező időszakban az új földtörvényt. Képviselő asszony, ön feltett nekem egy 11 pontból álló kérdést, amelyet, azt gondolom, hogy önnek elég lényegesen, illetve pontosan megválaszoltam. Ön hétről hétre, minden alkalommal ezeket a kérdéseket ismétli. Azt kérem, hogy vegye elő ezt az általam megválaszolt háromoldalas levelet, olvasgassa, és abból mindent meg fog tudni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezető úr, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője: “Egy igaz ember rehabilitálása” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hetekben a figyelmünket lekötötték a köztársaság elleni (Zaj, közbeszólások.) , vagyis a köztársasági elnök elleni támadások (Nyakó István: Mind a kettőben igaza van! A köztársaság nagyobb kihívás!) , és ne m figyeltünk arra, hogy a Legfőbb Ügyészség hozott egy döntést Mindszenty József rehabilitációjáról. Én most vele mint közéleti szereplővel, és nem mint püspökkel szeretnék foglalkozni, akinek tragikus volt a sorsa, de a jelleme példaértékű volt. Elveihez ragaszkodott, törekvéseiben következetes volt, nemzetéhez és egyházához pedig hűséges ember. Így ír emlékirataiban: “Emlékeim nagy része a kényszerítés volt, tevékenységben töltött idő valamivel kevesebb. E szomorú korszakban nem jelenthetek sok örvendetes t vagy vigasztalót, kivéve az Istenbe vetett hit állandó örömét, amelytől nem tudtak megfosztani.” Aki az igazságot kimondja, az minden diktatórikus rendszer megtorlására számíthat, függetlenül attól, hogy baloldali vagy jobboldali az a rendszer. Ismét idé znem kell emlékirataiból: “Amikor Magyarország a háború ötödik évébe lépett, már jelentkeztek a kimerültségből származó bajok, így következett be 1918 októberében a teljes összeomlás. A zűrzavarban gróf Károlyi Mihály ragadta magához a hatalmat. A magyar n ép többsége nemzeti tragédiának érezte azt, ami történt, mihelyt magához tért, megpróbálta úgy, ahogy tudta, helyreállítani a nemzet rendjét és egészségét. Mi is szervezkedtünk barátaimmal és munkatársaimmal Zalában, az általam szerkesztett lapban bíráltuk a forradalmi túlkapásokat. A törvénytelenség és a terror eszközeit próbálták felhasználni ellenünk azok, akik a demokráciát és a szabad szervezkedés jogát hirdették útonútfélen.” Így került a Károlyikormány idején száműzetésbe, majd következett a nyilas kormányzás ideje, amikor kiállt a származásuk miatt üldözöttek védelmében, és a dunántúli püspökökkel együtt levelet írt Szálasinak az értelmetlen háború befejezése, a Dunántúl harctérré tétele ellen. A következmény Sopronkőhida lett. Ezután következett a Rákosikorszakban az, amit mindnyájan ismerünk, a szabadságért, a szabadságjogokért való kiállás miatt az Andrássy út 60. következett, koncepciós per, az ’56os szabadulás után pedig az amerikai nagykövetség. Mégis, mi lehetett ennek az időszaknak a legfő bb bűne számára? Hadd idézzek abból a körlevélből, ami akkor született. “A zsarnokság visszaélésével számolt le a demokrácia. Természetesen nem az a demokrácia, amelyik az egyik emberi személy korlátlan uralma helyett egy másikét állítja, nem az, amelyik a z egyik embercsoport önző és féktelen uralmát egy másik csoport hasonlóan önző és féktelen hatalmaskodásával váltja fel. Az igazi demokrácia alappillére, hogy sértetlen természetjogi elveket ismer el, amelyekhez soha, semmiféle emberi hatalomnak erőszakkal nyúlnia nem szabad. Az igazi demokrácia a lelkiismereti szabadságot, a szülők jogait, a munka
