Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 3 (177. szám) - A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
2595 Visszatérve az 50 négyzetméterre, kicsit javít a helyzeten, ezért adtam be ezt a módosítót, ha a “legfeljebb 50 négyzetméter” részt beszúrjuk a törvényjavaslatba. Úgy gondolom, ezzel a három aprónak tű nő módosítással jobbá tudjuk tenni ezt a fejezetet. Szintén idetartozik a 21. cím alatti 26. § (7) bekezdése, ami úgy hangzik, hogy “új alaphálózati pont létesítésekor az ingatlanügyi hatóság határozatában rendelkezik a közérdekű használati jog keletkezése miatt felmerülő, az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról. A kártalanítás összegét a közérdekű használati jog jogosultja téríti meg az ingatlan tulajdonosának. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.” Értem én itt a szán dékot, de úgy gondolom, hogy a kártalanítást azért kicsit érdemes lenne részletezni. Legalább az értékbecslésre legyen törvényi garancia. Éppen ezért azt szeretném beszúrni a módosító indítványommal, hogy “indokolt értékbecsléssel alátámasztott kártalanítá s”. Ez jelenjen meg benne. Szintén ezt a részt érinti, és érdekesnek tartom, hogy a magyar állam javára történik a jogalapítás, és a joggyakorlót meghatározza az (5) bekezdés, a pénzt meg az ingatlanügyi hatóság állapítja meg, de a jog jogosultja téríti me g. Aki ezek szerint a magyar állam, de gondolom, hogy az (5) bekezdés szerinti joggyakorlóra gondoltak itt. Úgyhogy ezért is nyújtottam be egy módosító javaslatot, ami ezt tisztázná, mert így egy picit érthetetlen volt ez a rész számomra. Szintén egy módos ító indítványom mellett szeretnék most érvelni. Azért gondoltam, hogy ezt itt az általános vitában már megteszem, hogy ha esetleg nem az önök szájíze szerint történt a benyújtásom, akkor mégis csak felhívjam rá a figyelmet, és a részletes vitára már talán önök kapcsolódó módosító javaslatok benyújtásával tudnák ezt az önöknek megfelelő formában módosítani. Mert hiába tűnnek ezek apróságnak, tudom, hogy a gyakorlatban sok problémát okoznak. A következő a 22. cím 27. § (1) bekezdése, ami úgy hangzik, hogy az “újonnan létesített 10. § (3) bekezdése szerinti földmérési jelet annak létesítője az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) a helyszínen bemutatja, és megőrzésre átadja. Tudom, hogy több más törvény is így f ogalmaz és így használja, de a gyakorlatban ez rengeteg problémát szokott okozni. Úgy gondolom, ha ezt a megfogalmazást bent hagyjuk, akkor az a gyakorlatban gyakran tapasztalat probléma fog ismét felmerülni, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója és a vagyon kezelő egymásra fog mutogatni. Szerintem így ezért ez a megfogalmazás rossz, és ahogy említettem már, sok problémát okoz más helyeken is. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy fontolják meg ezt a módosító javaslatomat, hiszen egy egyszerű példával alá tudom támasztani ennek jelentőségét. Ugye, gyakori helyzet, hogy mondjuk a magyar állam a tulajdonos, az MNV Zrt. a tulajdonosi jogok gyakorlója, és a nemzeti park például a vagyonkezelő. A jelenlegi változat szerint a vagyonkezelő és a tulajdonosi jogok gyakor lója szinonima, pedig tudjuk, hogy a valóságban ez egyáltalán nincs így, vagy csak a legritkább esetben. Így már ennél az egyszerű példánál is mindjárt felmerül a kérdés, hogy kinek a kötelezettsége, kin kérem számon, ki fog aláírni. Ezért nyújtottam be az t a módosító javaslatomat, ami egyértelművé teszi és kiveszi ezt az “illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének)” részt, és ehelyett “állami tulajdon esetén a vagyon kezelőjének, vagyonkezelő hiányában a tulajdonosi jogok gyakorlójának” r észt szeretném beszúratni. Úgy gondolom, ez tisztázza ezt az általam említett félreértést. (15.10) Problémám van még ezen a részen szintén az “illetve” szó használatával. Ez több helyen megjelenik egyébként a törvényben. Tisztában vagyok vele, hogy ezt gya kran szoktuk használni, kodifikált szövegekben is, de ebben a helyzetben az átlagosnál is nagyobb bizonytalanságot és problémát látok az “illetve” szó használata esetén. Mivel itt a “vagy” szót jelenti, legalábbis az én fordításomban. Ezt így nem javaslom itt használni, mert a későbbiekben ez jogértelmezési vitákhoz vezethet.