Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 3 (177. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2587 Az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlhatalma többször elhangzott. Azt szeretném önöknek mondani, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírósági igazgatási jogkörei semmivel sem többek, mint például az igazságügyminiszteri modellt alkalmazó országokban az igazságügyminiszternek, és azt kell hogy mondjam, hogy még a 2011es törvényi állapothoz, hatályos állapothoz képest még az OIT elnökének egyszemélyes hatáskörei is inkább összevethetők az OBHelnö k hatáskörével, tehát a legutolsó törvénymódosítás már, szintén az OIT egyetértésével, az OIT elnökének a hatásköreit, igazgatási hatásköreit is kibővítették. Ami eltér, valóban eltér, az, hogy az igazságügyminiszter mint politikus, mint miniszter a parla mentnek politikai felelősséggel tartozó személy. Más kérdés, hogy akarjuke, hogy például egy bíró, akit megválasztottunk az igazgatás vezetőjének, az politikai felelősséggel tartozzon. Szerintem nem akarjuk, ez teljesen idegen lenne attól a szemlélettől, hogy a törvényhozó hatalmi ág vagy a kormány és a bírói hatalmi ág mind ítélkezési tevékenységében, mind igazgatási tevékenységében elkülönülnek. Még az OBH elnökének határozatai, nyilvánossága, az LMPnek van ilyen módosító javaslata. Schiffer András azt mondja, hogy legyenek a határozatai nyilvánosak, kivéve a munkáltatói döntéseket. Ezzel egyetértek - egy baj van, hogy nem ezt a módosító javaslatot nyújtották be. Azt nyújtották be, hogy a minősített adatok kivételével legyenek nyilvánosak, de a munkáltat ói döntések, például hogy kit enged el szabadságra meg kinek, nem tudom, hány forint jutalmat ad, ezek a döntések egyébként nem szükségesek, hogy a bírósági igazgatás tevékenysége miatt legyenek nyilvánosak. Azt kell hogy mondjam, hogy a törvényből jól kio lvasható, hogy a bírósági igazgatás körében hozott minden határozata nyilvános az OBH elnökének, ezt a bíróságok honlapján nyilvánosságra is hozza és ez a valóságban így is történik. A bírói pályázatok, illetve a bírósági vezetői pályázatok ügyében a törvé ny elfogadása után azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a törvény hatálybalépését követően senkiből sem lehet bíró vagy bírósági vezető, akit a véleményező bírói testületek nem támogatnak. Hiszen ha a pályázat első helyén álló, a rangsor első helyén álló pál yázót nevezik ki bíróvá, akkor azt azért tették, mert a bírói testület támogatta, a második, harmadik pályázó esetén pedig az OBT egyetértése szükséges a jövőben, tehát senkiből nem lehet bíró bírói testületi támogatás nélkül. Ugyanez a helyzet a bírósági vezetői pályázatoknál: amennyiben a bírósági vezetői pályázatot a véleményező testület többsége támogatja, akkor kinevezhető minden további nélkül, hogyha nem támogatja a többség, akkor viszont az OBT egyetértése esetén lehet csak kinevezni. Összefoglalva tehát, én ezt talán már mondtam az általános vitában is meg bizottsági vitában is, akár az ellenzéki képviselők is nyugodtan azt mondhatják bármilyen olyan kritikára, amely szerint a jövőben Handó Tünde jelöli ki a bírákat és Handó Tünde választja ki a bír ósági vezetőket, nyugodtan mondhatják önök is, kedves képviselőtársaim velem egyetértésben, hogy ez hazugság, hiszen a jövőben csak azokkal a feltételekkel lehet kinevezni bírókat, amelyeket ez az új törvény tartalmaz, azaz testület jóváhagyással lehet kin evezni. (14.30) És még egy utolsó mondat, amely már egy kicsit átvezet a politikai kritériumokra, vagy inkább politikai kategóriák világába. Nagyon érdekes volt az a vita, főleg Lamperth Mónikától hallottam, hogy mostantól kezdve majd politikailag kiválasz tott, meg fideszes, és nem tudom, milyen bírók fognak ítélkezni. (Dr. Lamperth Mónika: Én ilyet nem mondtam.) Én pedig azt szeretném mondani, hogy ezek az állítások, akárhogy is fogalmazta meg, képviselő asszony, és akárhogy is utalt erre, ezek az állításo k azért károsak, mert Magyarországon pontosan ugyanazok a bírók ítélkeznek, mondjuk, holnapután, mint akik eddig ítélkeztek. 2900 bíró van Magyarországon - valamivel több mint 2900 , közülük körülbelül 8 százalékuk megy nyugdíjba ebben az esztendőben, és ezt a 8 százalékot pedig már részben pótolták 149 új bíró kinevezésével, akiknek több mint 90 százaléka bírósági titkár volt, tehát olyan szakember, akit egyébként ezek a bírák neveltek ki, és az ő szakmai támogatásukat élvezik. Tehát még az új bírók is bí rósági karriert folytatott vagy bírósági karriert
