Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
26 történelmi egyházak megkülönböztetés e alkotmányjogi szempontból helytálló, mivel ezeket az egyházakat nem törvény vagy a törvényhozó akarata hozta létre, hanem azok a múltban gyökereznek. Ausztriában szintén miniszteri hatáskörben van az elismerés. Belgiumban, az Európai Unió központjában a belga joggyakorlat alapján egy vallás, illetve vallási közösség állam által történő elismeréséről föderális törvényben kell rendelkezni. Ezzel szemben semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs, semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs akkor, ha a parlament nem szavazza meg az adott vallási közösség elismerésére irányuló törvényt. Dániában hasonló a helyzet, az igazságügyi minisztérium dönt az egyházak regisztrációjáról. Portugáliában a kormányzat részéről az igazságügyminiszter felügyeli a regisztrációt. Spanyo lországban a történelmi egyházak szerződést kötöttek az állammal, és ezeket a parlament törvénybe iktatta. Azt mondhatjuk tehát, hogy a magyar egyházi szabályozás a nemzetközi gyakorlatnak mindenben megfelel, és a valóban egyházi tevékenységet végző egyház ak a jövőben is zavartalanul tudnak működni. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Kövér László) : A kormány nevében ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót válaszadásra. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériu mi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egyvalami van, ami nem változik ezen módosítás után sem az azelőtti állapothoz képest, nevezetesen hogy a vallásgyakorlás teljesen szabad Magyarországon, Magyar országon bárki bármilyen hitét, vallását, felekezetét megvallhatja vagy ettől tartózkodhat. Egyik sem kötelező senki számára sem, de mindenki szabadon gyakorolhatta az eddigi módosítás előtt is az ilyesfajta jogait. Nagyon fontos, hogy mind az alaptörvény, mind pedig mindkét, tavaly elfogadott egyházügyi törvény mindenki számára garantálta a vallásszabadságot Magyarországon. Amiben változás volt, az pusztán a visszaélések kiküszöbölése, annak a kiküszöbölése, hogy valaki akár ezzel az egyháznévvel ne élhess en vissza, hiszen az sértő azokra a valódi egyházi tevékenységet végző, valódi hitelveket, valódi teológiai tartalmat közvetítő egyházakra, amelyek akár már évtizedek vagy évszázadok óta itt vannak Magyarországon, vagy akik akár Magyarország államiságát me galapozták - történelmileg talán a kereszténység nélkül, katolikus egyház nélkül nem is létezhetne ma itt, KözépEurópa szívében Magyarország , másrészről pedig az állam érdekeit is sértették, hiszen ezek a felekezetek visszaélhettek adókedvezményekkel va gy normatív támogatásokkal. A cél tehát mindenképpen csak az volt, hogy tisztázzuk ezt a helyzetet. A legfontosabbnak talán azt tartom ebben a módosításban, hogy a kormánytöbbség tartja a szavát. Korábban azt mondtuk, hogy az a kezdő lista, az a 14 egyház és felekezet, amely szerepelt a törvény végén, annak a mellékletében, csak egy kezdő csomag, és utána meg fogjuk vizsgálni mindazoknak az egyházaknak és felekezeteknek a különböző státuslehetőségeit, akik később hozzánk fordulnak. Abból a 350 egyházból és felekezetből, amely korábban bejegyzésre került a megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság által, mindösszesen 80 adott életjelet. Tehát a kettő közötti különbség, több mint 200 egyház valódi életjelet nem mutatott, nem kérte újra a nyilvántartásba vételét, tehát ők valódi tevékenységet valószínűleg nem folytattak, vagy ha folytattak, akkor nem egyházi tevékenységet folytattak. Így a szabályozás módosításának ez már önmagában elegendő indoka és elég igazolása, hogy láthattuk, több százas nagyságrendben vannak olyan egyházak, amelyek mindenfajta egyéb intézkedés nélkül, kérelemelutasítás nélkül önmaguk beismerték, hogy nem működnek. Ugyanakkor fontos azt hangsúlyoznunk, hogy tartotta a kormány a szavát, és ki is bővíti ezeknek az egyházaknak a körét. Nagyon fon tos, akár magyarországi feladatot ellátó, akár nemzetközi beágyazottságú egyházakról, felekezetekről van szó, az anglikánokról, a koptokról, az
