Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. MOLNÁR CSABA (független):
2330 Itt tehát politikai érveket lehet mondani, könnyűek is, hiszen a politikai é rveknek az a legfontosabb jellemzője, hogy ugyanúgy lehet cáfolni, ugyanúgy lehet az ellenkezőjéről is érveket mondani, ezért engedjék meg, hogy én ne mondjak itt politikai érveket, ezt inkább hagyjuk meg azoknak, akik a nagygyűlés műfaját jobban szeretik az Országgyűlésnél, ezért mondanék inkább jogi érveket, olyan közjogi érveket, amelyek világossá teszik, hogy az a szabályozás, amely a frakcióalapítás kapcsán készül, alaptörvényellenes, alkotmányellenes és az Európa Tanács joggyakorlatával ellenes. Alap törvényellenes azért - de nem szívesen hivatkozom erre , mert nem szoktam elismerni az alaptörvényt, de most azért hivatkozom erre, mert az alaptörvénynek az a kettő pontja, amely a frakcióalapításról egyébként szólhat, szó szerint megegyezik az alkotmán ynak ezzel a kettő pontjával, a demokratikus alkotmánynak ezzel a pontjával, ezért nyilván ebben jogfolytonosság van, ezért ’89es demokrataként erre is szívesen tudok hivatkozni. (Dr. Répássy Róbert: Milyen demokrataként?) Ez pedig az, hogy a képviselők a tevékenységüket a köz érdekében végzik, a másik pedig az, hogy a képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők. Ezt nagyon alaposan kifejtette egy alkotmánybírósági határozat a ’90es évek végén, ha jól emlékszem, 1998ban, ami pontosan definiálta a szabad mandátum elvét, a szabad mandátum elvét, amely kimondja, az Alkotmánybíróság nagyon hosszan foglalkozott ezzel, hogy az országgyűlési mandátummal kapcsolatban joga egyedül az országgyűlési képviselőnek van. A szabad mandátum elve, amellyel például ellenté tes minden imperatív mandátum, amivel egyébként ellentétes minden olyan mandátum, amelytől esetleg a képviselőt politikai alapon meg lehetne fosztani. A szabad mandátum elve a magyar közjogi hagyományok egyik legfontosabb elve. Önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, akik imádják az 1944 előtti világot, az 1944 előtti közjogi rendszerünk is a szabad mandátum elvéről szólt, ebben tehát változás nem történt, a szabad mandátum elve pedig kimondja egy alkotmánybírósági határozat alapján, hogy az országgyű lési képviselők között semmilyen tekintetben különbséget tenni nem lehet, az országgyűlési képviselők jogai egyenlők, minden képviselőnek ugyanolyan joga és kötelezettsége van, és minden képviselőnek lehetősége van arra, hogy frakciót alapítson, vagy ahhoz csatlakozzon. Másrészt a visszamenőleges hatály, erről nem beszélnék, mert képviselőtársaim nagyon részletesen kifejtették a délelőtti vitában. Harmadrészt az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában előírt kötelező felkészülési idő; ugye, tudjuk, egy i lyen fontos törvényt önök az elfogadása másnapján szeretnének hatályba léptetni. Van néhány dolog, amit eltolnak három évvel, például az, hogy a fideszes képviselőknek ne kelljen lemondaniuk az önkormányzati tisztségeikről, de az érdemi részét nem tolják e l, azt azonnal, a kihirdetés napját követő napon szeretnék hatályba léptetni. Az utolsó a Velencei Bizottságnak egy állásfoglalása, ami szintén ugyanúgy, mint a magyar Alkotmánybíróság, kimondta, hogy a szabad mandátum semmilyen formában nem korlátozható. Ez a szabály tehát ellenkezik az 1989es alkotmánnyal, ellenkezik az önök alaptörvényével, és ellenkezik az Európa Tanács normáival is. Mi az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni soksok pont miatt, nem csak emiatt, és bízunk benne, hogy önök még nem tudták odáig felhígítani Balsaikkal és Pokol Bélákkal az Alkotmánybíróságot, hogy ne egy jogállami döntés szülessen. Tisztában vagyunk azzal, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak többsége még mind a mai napig tisztességes, becsületes alkotmánybíró, aki az alkotmán y betűjének és a saját becsületének megfelelően hozza a döntést. Gyorsan a végére egy dolgot hadd mondjak: olvastam az interneten délután, mert ugye, délelőtt mi nem szólhattunk hozzá, hogy egy sajtótájékoztatón az egyik előterjesztő - hangsúlyozom, nem vo lt joga előterjeszteni ezt a törvényt - azt mondta, hogy a hatályos Házszabály szerint sem lehetséges megalakítani a Demokratikus Koalíció frakcióját. Hadd olvassam fel a Háznak egy tavaly novemberben meghozott határozatát a frakcióalapításról. Azt mondja, az elejét kivettem belőle, mert a vége a lényeg: “A Demokratikus Koalíció képviselői hat hónap elteltével csatlakozhatnak képviselőcsoporthoz, illetve vehetnek részt új képviselőcsoport megalakításában.” Ezt 277 képviselő itt, az Országgyűlésben megszavaz ta, a 277 képviselő a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiból jött össze. Önök tehát kimondták egy parlamenti határozatban, hogy a Demokratikus Koalíciónak joga
