Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
2262 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr, és külön köszönöm, hogy visszatért végül is a T/6393. törvényjavaslathoz. Rendes felszólalásra Mátrai Márta ké pviselő asszony következik, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ellentétben egyes ellenzéki képviselőtársaimmal, felszólalásomat a J oggal a Demokráciáért, a Magyarország külügyminisztere által felkért európai bizottság, a Velencei Bizottság Strasbourgban, 2012. március 19én kelt véleménytervezete, valamint Magyarország Alaptörvénye alapján állítottam össze. Tisztelt Országgyűlés! A bí róságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényt a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe véve Magyarország kormánya módosította. A módosító törvényjavaslatot T/6393. számon terjesztette az Országgyűlés elé. 2012. január 1jén hat ályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése a bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvények közé sorolta. Sarkalatos törvénynek mi nősülnek továbbá a 26. cikk (1)(2) bekezdésében foglaltak, nevezetesen, hogy a bírák függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Továbbá a hivatásos bírákat sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a köztársasági elnök nevezi ki, a kinevezés feltétele a 30. életév betöltése. A bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, kivételt képez a Kúria elnöke, hiszen a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köz társasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a képviselők kétharmadának szavazatával. Tisztelt Országgyűlés! A Velencei Bizottság aggályait négy csoportra lehet osztani. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához előírt kétharmados t öbbségi szavazatot azért tartotta aggályosnak, mivel álláspontja szerint ez átpolitizálja az egyébként semlegességet igénylő tisztséget. A Velencei Bizottság véleményének 26. pontjában kifejti, hogy nem tartja helyesnek, hogy egy személy kezében összpontos ul a bírósági igazgatás. A jogalkotó rámutatott arra, amit álláspontom szerint a Velencei Bizottság figyelmen kívül hagyott, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökét az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, de - és ez a kiegészítés lényege - a kö ztársasági elnök jelölése alapján. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének a tisztségtől való megfosztását kezdeményezheti a tisztségre jelölési joggal rendelkező köztársasági elnök, valamint az Országos Bírói Tanács. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke mun kájáról félévente tájékoztatja az Országos Bírói Tanácsot, évente egyszer a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek elnökeit. Évente köteles beszámolni az Országgyűlésnek a bíróságok igazgatási tevékenységéről. Az Országos Bírósági Hivatal elnökéne k a Velencei Bizottság javaslata alapján több hatáskörét áthelyeztük az Országos Bírói Tanácshoz. Ezek közül kiemelem a bíró lemondása esetén a hozzájárulást ahhoz, hogy a lemondási idő három hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási idő egészé re vagy egy részére mentesíthetik a munkavégzési kötelezettség alól. Az Országos Bírói Tanács a bíró nyugállományba helyezése esetén dönt a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről. Elrendelheti az ügyek soron kív üli intézését, felmentést adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében. A Velencei Bizottság véleményének 26., 30., 38. és 43. pontjaiban azt kifogásolja, hogy az Ország os Bírósági Hivatal elnöke nem számoltatható el és nem ellenőrizhető. A T/6393. számú törvényjavaslat 4. § (4) bekezdése azt tartalmazza, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Országgyűlés felé fennálló éves beszámolási kötelezettsége mellett az éves beszámolók között egy alkalommal beszámol az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának is.
