Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2252 Köszönöm. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Répássy Róbert államtitkár úr következik, parancsoljon! DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Bárándy Képviselő Úr! Ezeket a vitákat már lefolytattuk, tehát mind a ketten tudjuk, hogy a bírósági törvény vagy törvények vitájában ezeket az érveket már ütköztettük. Én arra hívom fel a figyelmét, hogy az az OIT, amelyet 2012. január 1jén váltott fel az új igazgatási modell, már régen nem az 1997es hatáskör ökkel rendelkezett, mert időközben az OIT egyetértésével, és részben egyébként az OIT elnökének kezdeményezésére, úgy változtatta meg az Országgyűlés 2010. év végén a bírósági igazgatási modellt, hogy számos hatáskör az OIT elnökének egyszemélyes hatásköré be került. Kíváncsi lennék, és kicsit félve is mondom ezt a javaslatomat, hogy ha majd összehasonlítjuk ezen törvényjavaslat elfogadása után, hogy melyek azok az igazgatási jogkörök, amelyek az OBT testületi hatáskörében vannak, és melyek azok, amelyek az OBH elnökének a hatáskörében maradtak, és összehasonlítanák a 2011. december 31ei állapottal, akkor rájönnének, hogy szinte majdnem azonos ez a két hatáskör: az OIT testületi hatáskörébe és az OIT elnökének egyszemélyes hatáskörébe hasonló hatáskörök, nem mondom, hogy teljesen azonos, de hasonló hatáskörök kerültek. Ezt csak azért említem, mert nagyon kíváncsi lettem volna, hogy ha a Velencei Bizottság megvizsgálta volna a 2011ben működő OITot és az OIT elnökének a hatáskörét, akkor vajon milyen vélemény t mondott volna el, mert számos kritikáját, hogy csak egyet mondjak, például az elszámoltathatóság kérdését, pontosan az OITtal szemben is ugyanígy fel lehetett hozni. Minden tanulmány azt mondta, hogy az elszámoltathatóság tekintetében az OIT és az OIT e lnöke semmiben sem különbözik a jelenlegi elszámoltathatóságtól, de hozzáteszem gyorsan, azért, mert az elszámoltathatóság növelése a függetlenség csorbítását is jelenti egyben. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Schiffer András képviselő úr következik, parancsoljon! DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Rubovszky Képviselő Úr! Valóban, sem a Velencei Bizottságnak, sem más szervnek a véleményét nem kell szentírásnak tekint etni. Viszont azért nagy tisztelettel hadd kérjem arra, hogy akkor, amikor a kormány felkér egy nemzetközi testületet véleményezésre - történetesen a nemzetközi testületben benne van például Hanna Suchocka asszony, Lengyelország korábbi jobboldali miniszte relnöke; talán nem lehet baloldali liberális ármánnyal vádolni, ahogy a KDNP a múlt héten tette az információszabadságtörvénynél a vonatkozó nemzetközi testületeket , a magyar kormány felhívására tesz egy véleményt. Önnek joga van kritizálni, bizonyos po ntokon én sem értek egyet, lásd például a Darák elnök úr által tett megjegyzést a jogegységi határozatra vonatkozóan. De talán azért annyi elvárható, hogy itt a parlamentben nagyobb méltósággal beszéljünk egy olyan testületről, amelyet, hangsúlyozom még eg yszer, a magyar kormány hívott ide, nem az ellenzék, nem magától jött, nem az égből szakadt ránk. Ami pedig itt a bírák nyugdíjazásának kérdését illeti, csak egy rövid megjegyzés, hiszen nem tartozik szorosan a törvényjavaslathoz. Szóval önök azzal estek n eki az egész igazságszolgáltatási rendszernek, hogy hihetetlen, hogy milyen lassúak az eljárások Magyarországon, függetlenül attól, hogy a statisztikák egyébként mit mutatnak 10 évre visszamenőleg. Ehhez képest ezzel a teljesen eszement nyugdíjkorhatársza bállyal, ami tökéletesen érthetetlen, hogy mit keres az alaptörvényben, sikerült azt elérni, hogy ma a Fővárosi Bíróság érintett tanácsainál az ügyek másfélkét éves
