Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém, Fidesz):
2237 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani hozzászólás omat igazából két részre szeretném bontani. Egyrészt szeretnék szólni néhány mondatot az előzményekről, majd arról, aminek alapján leginkább a bizottsági vitában is elhangzottak ezek a vélemények, észrevételek. Az egyik, ami leginkább a múltat vagy a közel múltat jellemzi, az az a szándék, aminek alapján ez a kormány hozzáfogott a bírósági igazságszolgáltatási reformhoz, amelynek során 2010 tavaszát követően ezek a törvényjavaslatok folyamatosan a tisztelt Ház elé kerültek, majd elfogadásra kerültek, és a ha tálybalépési időnek megfelelően hatályba is léptek, és a mindennapok során a gyakorlatban is láthatók a következményei. Azt szeretném elöljáróban is elmondani, hogy ennek a kormánynak több célja volt annak során, aminek alapján ezt a bírósági igazságszolgá ltatási reformot elővezette. Az egyik a hatékonyság irányába mutat, amelynek alapján minden egyes intézkedésnek az volt az előzménye, aminek alapján a kormányt az a cél vezérelte, hogy a bírósági munka a későbbiek során hatékonnyá váljon a mi törvénykezésü nk alapján. Ez azt jelenti, hogy ésszerű határidőn belül a korábban felhalmozott ügyhátralékokat ledolgozva, annak az állampolgári követelménynek megfelelve, amely kifejezetten azt célozza, hogy ezek az ügyek normális határidőn belül eldöntésre kerüljenek - ezek voltak az alapvető célok. (16.20) A másik egy újfajta, természetesen más jellegű szervezeti rendszer kiépítése. Ennek az új szervezetirendszerkiépítésnek az alapját pedig az célozta, hogy a szakmai munka és az igazgatási munka elváljon egymástól. E nnek nem volt más a célja, mint annak a több évtizedes gyakorlatnak a megváltoztatása, amely, valljuk be így utólag is, nem minden esetben a hatékonyság irányába mutatott. Épp ezért ennek a kormánynak az volt a célja, hogy egy nyílt és egyértelmű utat vála sszon, amely alapján a bírói igazgatás és a bírósági szakmai munka kettéválásával, mégis megteremtve a kapcsolatot e kettő között, tudjon a jövőben mindez megvalósulni. Ennyit talán a múltról. A jelenről. Mindenki tapasztalja, hogy nemcsak ezen a területen , de szinte nincs is a társadalmi életnek olyan területe, amely során Magyarország most ne kerülne az érdeklődés középpontjába. Ezt mindannyian tapasztaljuk. Természetesen politikai hitvallástól függően mindenki másmás formában érti ennek a magyarázatát. Megmondom őszintén, én néha igazán nem értem annak a magyarázatát, hogy különböző nemzetközi szervezetek a Magyar Országgyűlésben hozott döntéseket, azoknak a magyar gyakorlatba való átültetését ennyire árgus szemmel és ekkora kritikával illetik. Azt tapas ztaljuk itt, és szerintem a társadalmi életben, a közéletben is, hogy a kritikáknak néha nincs valóságalapja. Azért nincs valóságalapja, mert jó néhány esetben rövid idő alatt olyan nagyfokú döntések meghozatalára van szükség, amelyeket egyébként ebben a f ormában a korábbi kormányok, a korábbi jogalkotás elmulasztott. Jó néhány ilyen terület van. A másik az, és konkrétan áttérve erre a csomagra, azt is tapasztaljuk, hogy a nagy figyelem közepette a hozzánk érkező európai megfigyelők előzetes információkkal rendelkeznek. Olyan előzetes információkkal, amelyeknek elég kevés közük van a valósághoz. Ez jó néhány esetben azt mutatja, hogy valakik előzetesen tájékoztatták őket, vagy hogy konkrétan fogalmazzak: félretájékoztatták őket. Tehát már egy olyan konkrét e lképzeléssel érkeznek hozzánk ezen vizsgálatok során, amelyek azt mutatják, hogy mielőtt még konkrét, tényszerű információk birtokába kerültek volna, jó néhány esetben előzetesen alakították ki az álláspontjukat. Találkozunk ilyennel is. De találkozunk oly annal is, amikor például az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság megkísérli azt, hogy mielőtt igazán véleményt formálna, azelőtt az ideutazása során cserél eszmét a magyar kormányzati szervekkel, illetve azokkal a szervekkel, szervezetekkel , amelyek érintettek a bíróságiigazságszolgáltatási reform megváltoztatása során. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez esetben azok a megfogalmazások, azok az ajánlások, amelyeket ők tettek, tárgyszerűnek és tényszerűnek mon dhatók. Elolvasva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatot, azt tudom mondani, hogy azok a szakmai jellegű felvetések, amelyeket az Európa
