Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MÁTRAI MÁRTA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
2235 ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és az OBT elnöke által meghívott civil szervezet képviselői. A javaslat célja a fentieken kívül az OBT ellenőrzési kontrolljogainak erősít ése, amely által érdemben befolyásolni tudja az OBH elnökének igazgatási tevékenységét. Így tehát a bírói kinevezésnél az OBT ajánlást ad ki arról, hogy az OBH elnöke milyen esetekben térhet el a rangsor első helyén állótól a rangsor második vagy harmadik helyén álló irányába, továbbá ha az OBH elnöke a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázót kívánja kinevezni, ehhez a jövőben az OBT egyetértése szükséges. Azaz az OBT vétójogot gyakorol az általa elfogadott ajánlás alapján. További fontos eleme a javaslatnak a bírósági vezetők kinevezésénél, ha az OBH elnöke olyan bírót kíván vezetővé kinevezni, aki nem nyerte el a véleményező szervek többségének támogatását, akkor ehhez az OBT egyetértése szükséges a jövőben. A javaslat továbbá tartalmazza, hogy az ügyek áthelyezése körében az Országos Bírói Tanács ajánlást ad ki, amelyet az OBH elnökének az ügyek áthelyezése során figyelembe kell venni, és az OBT ellenőrzi az ajánlás betartását. (16.10) A fentieken túlmenően az OBT igazgatási jogosítványai is bőv ülnek, az alábbi jogkörök kerülnek át az OBH elnökétől az Országos Bírói Tanácshoz: a bíró lemondása esetén hozzájárulás, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen, illetve a bíró mentesítése a lemondási időre vagy egy részére a munkavégzési köteleze ttség alól; a bíró nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén döntés a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről; felmentés adása a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben b íráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében; a szolgálati bíróság ügyrendjének elfogadása és az ügyek soron kívüli intézésének elrendelése. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat érinti az OBHelnök tevékenységén ek nyilvánosságát is, mivel az Országgyűlés általi ellenőrzési lehetőség tovább szélesedik. A javaslat újabb beszámolási kötelezettséget ír elő az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előtt évenként, az évi rendes beszámolók között, valamint az OBH elnöke által készítendő beszámolók tartalmát pontosabban meghatározza. Végül a javaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek a törvény előírásainak pontosítására irányulnak, a könnyebb értelmezhetőség jegyében. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fentiekre tekintettel a T/6393. számú törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. A hatáskörrel rendelkező alkotmányüg yi, igazságügyi és ügyrendi bizottság álláspontját Mátrai Márta képviselő asszony ismerteti, ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. MÁTRAI MÁRTA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntöm a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét és munkatársait. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2012. március 26án mind a két törvényjavaslatot megtárg yalta. Az ülésen jelen volt az Országos Bírósági Hivatal elnöke is. A kormány részéről elhangzott, hogy a két törvénymódosító indítványban az a közös, hogy részben az Európa Tanács Velencei Bizottsága által megfogalmazott kritikákra, másrészt a Magyar Bíró i Egyesület által megfogalmazott javaslatokra épül. A módosításnál a kormány a Velencei Bizottság és a Magyar Bírói Egyesület által javasolt megoldásokat is figyelembe vette. Ilyen például személyi kérdésekben a bírák és a bírósági vezetők kinevezése eseté n alkalmazott egyetértési jog,
