Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2213 valószínűsége annak, hogy az egyszeri ember rátalál arra a hirdetményre, amely adott esetben az ő jogait kőkeményen érinti. Itt szeretném azt is megjegyezni, hogy bár most a polgári perrendtartás van előttünk, ugyanezeket a módosításokat célszerű lenne átvezetni a végrehajtási törvényen, illetve a közigazgatási eljárási törvényen is, sőt a büntetőeljárási törvényen is, mert ugyanez a probléma a különböző más eljárásokban - vég rehajtási eljárásokban, adott esetben büntetőeljárásokban, közigazgatási hatósági eljárásokban - is fennáll. Egész egyszerűen illuzórikus ma azt gondolni, hogy az állampolgárok nagy tömege bizonyos rendszerességgel felkeresi ezeket a hivatalokat. Ugyanakko r az is nyilvánvaló, hogy nem tehetjük viszont meg azt sem ma Magyarországon, hogy kizárólagossá tesszük az internetes hirdetményt. Ezért szerepel úgy a javaslatunkban, hogy párhuzamosan kerüljön kifüggesztésre egy hirdetmény és legyen közzétéve az interne ten. Ha néhány évtized múlva valóban annyira általánossá válik az internetes hozzáférés, akkor nyilván egy ilyen szabályt adott esetben felül lehet vizsgálni, de jelenleg a szociális szempontoktól, illetve attól, hogy ma az idősebb generációban nyilvánvaló an az internetes hozzáférés nem megfelelően elterjedt, szükséges az, hogy párhuzamosan működjön a két hirdetményi kézbesítési forma. Papcsák képviselőtársamnak az előterjesztői ajánlatát köszönöm, és nyilván akkor megtaláljuk a módját annak, hogy maga a 4. ajánlási pont maradjon terítéken. Amiről még szeretnék viszont szólni, a 6. ajánlási pont alatt ennek a törvényjavaslatnak a hatálybalépésére vonatkozik. Az eljárásjogi szabályok hatálybalépésével kapcsolatban az általános előírás az, hogy ezek a módosítá sok, egyáltalán az eljárásjogi szabályok azonnali hatálybalépéssel alkalmazandók, rögtöni hatályuk van ezeknek a szabályoknak. Viszont akkor, amikor egy perbeli cselekményt, ráadásul a kézbesítést, ami éppen nem egy egypillanatú cselekmény, hanem jellemzőe n hosszabb időtartamot vesz igénybe, egy ilyen hosszabb időtartamot igénybe vevő perbeli cselekményt módosít a jogszabály, akkor eléggé furcsa helyzetek is előadódnak. Éppen azért javasolom, hogy legyen egy speciális hatályba léptetési szabály, ami úgy han gzik, hogy a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell ugyan ezt a módosító rendelkezést, de kivéve azokat az eseteket, amikor az idézés kiküldésére a törvény hatálybalépését megelőzően került sor. Tehát azért azt lássuk be, hogy meglehe tősen abszurd helyzetet eredményez, hogy a perbeli cselekményt megkezdik, a bíróság kiküldi az idézést, és miközben még postán van valahol, hatályba lép ez a jogszabály, és már tulajdonképpen kiderülne, hogy a bíróságnak valójában másként kellene eljárni. Azt gondolom, ez egy meglehetősen sajátos jogi helyzetet eredményzene, éppen ezért nagy tisztelettel javasolnám, hogy fontolja meg mégis az előterjesztő, hogy pontosítja ennek a jogszabálynak a hatálybalépési szabályait. Egészen egyszerűen kezelhetetlen el járásjogi helyzetet eredményez, amikor egy már megkezdett eljárásjogi cselekményt érint az eljárásjogi cselekményre vonatkozó törvénymódosítás. Szerintem a jogbiztonságot az szolgálja, hogyha ugyan adottnak vesszük, hogy az eljárásjogi szabályoknak rögtöni hatálybalépésük van, de már megkezdett eljárási cselekményekre csak egytípusú, a cselekmény megkezdésekor hatályban volt jogszabályt kell a jogalkalmazónak alkalmaznia. Ezzel együtt, ezekkel a javaslatokkal együtt azt gondolom, hogy természetesen a törvén yjavaslat vagy a törvénymódosítás iránya helyes, azért azt még egyszer szeretném megjegyezni, hogy sem a sietségre nem látunk olyan óriási indokot, és célszerű lenne a polgári eljárási vagy büntetőeljárási törvényeket nem hetente vagy havonta, random módon - éppen kinek mi jut eszébe - módosítani. A másik megjegyzésemmel pedig egyáltalán nem szeretném itt akárcsak a kormánypárti képviselőknek sem elvitatni a jogát az önálló indítványokhoz, de pontosan a nagy kódexek esetében talán az szolgálja a jogrendszer egységességét és minőségét, hogyha a Közigazgatási és Igazságügyi
