Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
2133 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, “Mi lesz veled, vidék?” címmel. Megadom a szót ötperce s időkeretben jobbikos képviselőtársamnak. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalássorozatomban arra teszek kísérletet, hogy a mezőgazdaság, tágabban értelmezve pedig az egész magyar vidék életében fontos szerepet betöltő személyeket mutassak be, állítsak emléket munkásságuknak itt, a nemzet templomában is. Tisztelt Képviselőtársaim! Grábner Emil 1878. július 22én született Gyulán. Aradon végezte középiskolai tanulmányai t, majd érettségi után több uradalomban volt gyakornok. 1896ban a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. Ezt követően szintén több uradalomban járt, ahol a munkája során bővítette ismereteit. Majd végül Cserháti Sándor meghívta asszisztensének a magyaróvári akadémiára, és rábízta a Növénytermelési Kísérleti Állomáson folyó növénynemesítési munkák irányítását. Kezdetben a növénytermelési tanszék ösztöndíjasa, majd tanársegédje, később adjunktusává nevezték ki. Kiváló munkatársává vált tanítómest erének a növénynemesítés és a növénytermesztési oktatás tudományos módszerének kidolgozásában, valamint ennek széles körű elterjesztésében. 1909ben az Országos Vetőmagtenyésztési Intézet budapesti szervezésével bízták meg, amelyet már a következő évben M agyaróvárra helyezték át. (0.00) Páratlan szervezőkészséggel elérte, hogy az intézet már megalapításának első évtizedében átfogja a hazai növénynemesítést, ellássa a közel harminc, több irányban működő és az ország különböző részein fekvő nemesítő telep sz akmai felügyeletét ugyanúgy, ahogy a gyakorlati növénynemesítők elméleti irányítását is. Öt évtizedes munkássága alatt alig volt olyan növény, melynek nemesítésével ne foglalkozott volna. A gyakorlatban felhasznált tömegkiválasztás helyett bevezette a legú jabb pedigrétenyésztést, és támogatta a nemesítő telepek létesítését. Gondoskodott a szakmai irányításukról, és ezekben elsősorban a hazai származású növények nemesítését szorgalmazta. Számos esetben fejtette ki nézetét az állami növénynemesítő telepek els ődleges szerepéről. Messzemenőkig támogatta ugyan a magánvállalkozású nemesítők munkáját, de nem rejtette véka alá aggodalmát bizonytalan működésüket illetően. Most tőle idéznék ezzel a kérdéssel kapcsolatban: “A magánvállalkozások hátránya, hogy például a z egyéni nemesítő, illetve vállalata pusztulásával az egész nemesítési munka megszűnhet, ami az állami vállalkozás esetében nem foroghat fenn. A magánvállalatok rendszerint olyan irányban folytatják a növénynemesítést, illetve olyanokkal foglalkoznak, amel yek jövedelmezőnek bizonyulnak. De a növénynemesítés gyakran olyan feladatokkal jelentkezik, amelynek megoldása nemzetgazdasági szempontból feltétlenül szükséges, viszont legalábbis egyelőre nem látszik jövedelmezőnek.” Így helyettük külföldi példákra, pél dául a szövetkezeti nemesítő telepek létesítésére helyezte volna a nagyobb hangsúlyt. És itt ragadnám meg az alkalmat, hogy a Hangyamozgalommal kapcsolatban tett gondolataira felhívjam a figyelmet, hiszen úgy gondolom, hogy a mostani törvénykezési szezonb an talán elénk kerülhet végre ez a régen várt törvény, amire a Jobbik is már nagyon készül. Szintén ebből az idézetből következik szerintem, hogy akkoriban ugyan még szó nem lehetett a genetikailag módosított vetőmagokról, de ezek a gondolatok szintén talá n alátámasztják azt, hogy mennyire aktuális, és mennyire figyelembe kellene még venni az ő gondolatait. Grábner azzal a ritka adottsággal rendelkezett, hogy elgondolásait, munkája eredményeit gyorsan papírra tudta vetni. Közel ötszáz szakcikket írt, és ren geteg könyvet is. Könyveiben egyébként egy emberöltőn át összegyűjtött tapasztalatait tette közzé. Sok műve évtizedeken át nélkülözhetetlen kézikönyve volt az elméleti és gyakorlati szakembereknek is.
