Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
2131 teremt a magyarországi nemzetiségi közösségek számára, és ilyen értelemben ugyanezt az autonómiát kérjük, kívánjuk és követeljük a határon túli magyar közösségeink számára is, természetesen az adott ország realitásai közepette. Szeretném azt is elmondani, hogy a Benešdekrétumok ügyében, bár erről nem Szávay képviselő úr beszélt, hanem Ferenczi képviselő úr, azt gondolom, mind a magyar kormányzat, mind pedig az európai parlamenti képviselőink is igenigen határozott állásfoglalást képviselnek, minden fórumon, minden európai intézmény keretében, és nagyonnagyon fontos lenne, hogy elérjük azt, hogy a nemzetiségi kérdés, ill etve a nemzeti kisebbségek kérdése valóban európai ügy legyen, és valóban az európai intézmények tekintetében is egy intézményesített érdekképviselet tudjon kialakulni, konkrétan az Európai Unió intézményein belül is. (23.50) Szeretném végezetül megköszönn i Ferenczi Gábornak a megemlékező gondolatait, annál is inkább, mert én magam is egynegyed részben magyarországi német vagyok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból és a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának vég ére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Lezsák Sándor) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ferenczi Gábor jobbikos képviselő úr, “Összedőlé s szélén KözépEurópa legnagyobb tüzérkaszárnyája, a hajmáskéri palotakomplexum” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1900as évek első évtizedében minden addiginál n agyobb és intenzívebb haderőreform indult el az OsztrákMagyar Monarchiában. Az európai fegyverkezési verseny hatására a reformok központjában a tüzérség fejlesztése, illetve laktanyák építése állt. Bécs, uralkodói javaslatra 1901ben 1 millió 800 ezer kor onáért vette meg a Veszprém megyei Hajmáskér melletti 5065 hektárnyi területet, hogy itt emeljék fel a dunai birodalom, illetve KözépEurópa, ideértve a német császárságot is, legnagyobb lőterét, laktanyáját és központi tüzérkiképző bázisát. A korabeli saj tó által katonavárosnak nevezett laktanyakomplexum megtervezésére Kondor Márton és Feledi József építészpárost kérték fel. A neves mérnökök a teljesen különálló, független komplexumot egy 10 holdas parkkal és egy mesterségesen kialakított, fahidakkal áthid alt tórendszerrel különítették el Hajmáskér településtől. A 12 kivilágított utca és 60 önálló épület alkotta katonai objektumot az Andrássy sétány, mai nevén a Tábori utca kiöblösödésének közepéről lehetett megközelíteni. Néhány méter megtétele után a belé pőket egy 101 méter hosszú fogadóépület sziluettje fogadta. A főtiszti lakások mellett a városban helyet kapott három lovarda, amelyek 1120 ló befogadására voltak képesek. A ménesig vezető két úttal párhuzamosan vagy azokra merőlegesen 9 darab tiszti épüle tet építettek, amelyeknek egyikében működik ma a település általános iskolája.
