Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - A nemzetiségek napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
2128 Hazánkba, a történelem viharai során kipusztult vidékekre több hullámban érkeztek a német telepesek. Már a XVIII. század elején körvonalazódott hat új német települési terület Magyarországon: így a Dunántúliközéphegységben, DélDunántúlo n, KeletMagyarországon, Szlavóniában és a Szerémségben, Bácskában és a Bánságban. Ezen német telepeseknek hazánk rendkívül sokat köszönhet: jelentős szerepük volt a magyar városiasodásban és polgárosodásban, erősítették hazánk kulturális életét, számtalan jövevényszavunkat köszönhetjük nekik, és mindemellett jelentős mértékben növelték hazánk ipari termelését, fellendítették a kereskedelmet. Olyan híres céhek, manufaktúrák és gyárak elődeit köszönhetjük szorgalmuknak - csak saját pátriámból, szűkebb pátriá mból hadd emeljek ki néhány példát , mint a Herendi Porcelánmanufaktúra, az egykori Városlődi Majolikagyár vagy éppen az Ajkai Üveggyár. Az ipari tevékenységük mellett megművelték a lakatlan területek földjeit, bevonták azokat az ország kereskedelmébe és vérkeringésébe. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyarországi német nemzetiség emellett rendkívül sokat szenvedett is közös történelmünk során. Fiaikat gyakran ott találjuk a magyar szabadság oldalán, velünk együtt ontották vérüket a hazáért. A második világh áborúban számos gyermek, családapa, férj esett el részükről is, a civileket ért támadásokat, bántalmazásokat, a rettegést, a fájdalmat és kínokat velünk együtt élték át. Engedjék meg, hogy egy rövid időre itt ragadjam meg az alkalmat, és emlékezzek azon ci vil és katonai áldozatokra, akik az 1945. március 23ai városlődi szőnyegbombázás során veszítették értelmetlenül az életüket. Tisztelt Képviselőtársaim! A második világháború után jött az igazi megrázkódtatás. A kollektív bűnösség jegyében egész KeletKöz épEurópából elűzték a németeket: Jugoszláviából 200 ezret, Romániából 75 ezret, Szudétaföldről 3 millió 159 ezret, Sziléziából 3 millió 228 ezer 600at, KeletPoroszországból 2 millió 209 ezret, Pomerániából 1 millió 464 ezret, Lengyelországból 1 millió 2 24 ezret, a Baltikumból 350 ezret, KeletBrandenburgból pedig 430 ezer főt. Ezt a sorsot a magyarországi németek sem kerülhették el, kitelepítésük 1946. január 19én, Budaörsön kezdődött, ekkor indult el az első szerelvény Németország nyugati felébe. A kit elepítettek száma nyugatnémet adatok szerint 170 ezer, magyar adatok szerint 185 ezer és 200 ezer fő között lehetett, amihez még hozzájött az az 50 ezer fő, akiket 1948 júniusáig a keletnémet szovjet megszállási övezetbe telepítettek ki. A hazánkban uralko dó téboly tetőfokán hangzott el Kovács Imre, az akkori parasztpárt főtitkára szájából, hogy “egy batyuval jöttek, egy batyuval menjenek”. A kitelepítésekhez asszisztáló akkori kormányzat meg is fogadta a tanácsot: az akkori politikai döntések máig érezhető éket vertek az érintett települések németajkú és a kilakoltatottak portáit sajátjául kapó ártatlan, adott esetben a Felvidékről vagy épp az Alföldről betelepített magyarság közé. Tisztelt Képviselőtársaim! Veszprém megyében 48 település rendelkezik német gyökerekkel. Sajnos ezen települések sem kerülhették el a kitelepítések borzalmait. A Veszprém megyében élő németek mintegy harmadát telepítették ki 1946 és 1948 között. Mára ezen közösségek mindegyikében működik német kisebbségi önkormányzat, némelyikükbe n az elmúlt húsz év folyamatos megszorításait, az elhibázott gazdasági és családpolitikából fakadó negatív demográfiai folyamatokat túlélve működik még nemzetiségi általános iskola és óvoda is. A neves veszprémi középiskolában, a Lovassy László Gimnáziumba n 1993 óta működik német nemzetiségi tagozat. A települések számos, országosan is ismert hagyományőrző és kulturális egyesülettel, néptánccsoporttal, énekkarral büszkélkedhetnek, valamint olyan, Veszprém megyében komoly hagyományokkal rendelkező hagyományő rző mulatságokkal, mint például asszisztensem, Galambos István szülőfalujában, Városlődön a helyi sváb bál.
