Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - A 2012. év világörökség éveként történő megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2075 megőrzi k ezt a kulturális örökséget, hanem együtt kell működni a társadalommal és a társadalom szervezeteivel, amelyeknek kiemelkedő szerepük van ennek a kulturális örökségnek a megőrzésében. Azokban az ügyekben, amelyeket említettem: kulturális örökség, világörö kséghelyszínekkel kapcsolatban a legtöbb esetben civil szervezetek voltak azok, amelyek felléptek ennek az örökségnek a megóvása érdekében a leghatározottabban. Éppen ezért nagy öröm számomra, nagy öröm az LMP számára, hogy ezt a kezdeményezést is a Budap est Világörökségért Alapítványnak, tehát egy civil szervezetnek köszönhetjük. Az ő kezdeményezésükre került ez aztán hat képviselő egyéni képviselői indítványaként a parlament elé. Bízom abban, hogy nemcsak a világörökségi helyszínek, a világörökség megünn eplésének az éve lesz 2012, hanem a civil szervezetek bevonásának az éve is lesz ennek a világörökségnek, ennek a kulturális örökségnek a fejlesztésébe, megóvásába és javításába, kezelésébe. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalj a el.) Ennek érdekében azt kérem, hogy az Országgyűlés támogassa ezt a határozati javaslatot, segítse hozzá Magyarországot és a magyar világörökségi helyszíneket ahhoz, hogy jobban meg tudják mutatni itthon és a nemzetközi színtéren azt a csodálatos termés zeti és kulturális örökséget, amelyet ez az ország a magáénak tudhat. Ebben a döntésben a Lehet Más a Politika frakciója természetesen támogatólag fog részt venni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Képviselőtársaim! A következő felszólaló Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor az előttünk fekvő előterjesztésről folyik egy látszólagos vita, akkor öröm tölti el a szíve met a tekintetben, hogy vannak olyan kérdéskörök, amelyeknek legalább az alapvetéseiben egy széles körű, a nemzetben gondolkodók között mindenképpen széles körű konszenzus alakul ki, hiszen látható, hogy amikor világörökségi helyszínekkel vagy ezekkel kapc solatos előterjesztés kerül elénk, akkor az a háttérvonulat azért fellelhető, tapasztalható, hogy mindenki meg szeretné ezeket védeni. Pontosan ezen szándék alátámasztására szeretnék egykét olyan példát és momentumot behozni ebbe a vitába, amely arra utal , hogy a való világtól sajnos néha ez a védelmi szándék távol áll. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a tokaji térség kilenc települése a korábbiakban kijelentette, hogy le kívánnának mondani a világörökségi címről, hiszen ez érzésük szerint akadályozza a helyi gazdaságfejlesztésüket, miközben teljesen egyértelmű az, hogy a helyi gazdaságfejlesztés prioritásai nem élvezhetnek előnyt adott esetben a világörökségi címmel, annak megtartásával és annak hozadékainak megtartásával szemben. Tehát ezek összeegye ztethető dolgok lennének, mégis jelen pillanatban láthatóak olyan jelenségek, hogy bizonyos kistérségek bizonyos kistelepülései nem érzik ennek fontosságát, vagy pedig nem érezhetik abból kifolyólag, hogy a mögöttes kormányzati támogatottság mind a gazdasá gi támogatói struktúrák tekintetében, mint pedig a mögöttes források tekintetében nem elégséges ahhoz, hogy ezen települések életében elérje azt az érzést, hogy meg akarják tartani ezt a státust, vagy meg akarják tartani adott esetben a világörökségi címet . Tudjuk, hogy mint kultúrtáj ez a régió is 2002ben kapta meg ezt a címet. Nagyon szeretném, ha tíz vagy húsz év múlva is fel tudná mutatni, tehát érdekeltté kell tenni a településeket, a kistérségeket abban, hogy meg is akarják ezt tartani. Csak így érhe tő el, hogy Olaszország esetéhez hasonlóan, ahol gyakorlatilag évente mutatnak be egyegy újabb világörökségnek minősített vagy annak tekinthető területet, városrészt, régiót, kisvárost, ugyanígy Magyarország esetében is tudjuk, hogy ahhoz a pár világöröks éginek tekintett helyszínhez képest gyakorlatilag több száz ilyen található a Kárpátmedencében. Pontosan ez a másik legnagyobb probléma, amire kérem, hogy a jövőben kormányzati szinten is nagyon figyeljenek, hiszen ez az előterjesztés, amely előttünk feks zik, támogatandó, Bödecs Barna