Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - A 2012. év világörökség éveként történő megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÁL BÉLA (MSZP):
2072 tájékozatlanok az emberek a világörökségi helyszíne kkel kapcsolatban, maguk is félnek attól, hogy milyen kötelezettségeket ró majd rájuk. Erről pedig majd azért kell beszélnünk, mert nemcsak a jelenlegi világörökségi helyszíneink fontosak, hanem azok a következők is, amelyek a világörökségi várományosi lis tán vannak, hiszen Magyarország ezzel is dicsekedhet, hogy számos olyan értékünk van, amelyek máris a világörökségi várományosi listára kerültek. Azt gondolom, ha megnézzük a világörökségi törvény alapján azokat a helyszíneket, azt a nyolc helyszínt, amely ek már eddig világörökséggé lettek nyilvánítva, akkor büszkék lehetünk jó néhány fejlesztésére. Hadd említsem elsőként az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátságot és természeti környezetét, de ugyanide tartozik a Hortobágyi Nemzeti Park, a puszta vagy Pécs ókeresztény temetője, vagy a Fertőtáj és legutóbb a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj is, a budapesti Dunapartok, a budai Várnegyed, az Andrássy út, Hollókő ófalu és környéke, az Aggtelekikarszt és a Szlovákkarszt barlangjai is. De arra is fel kell h ívni a figyelmet, hogy eltérő mértékben sikerült fejleszteni mindezeket a területeket az elmúlt időszakban. Jó néhánynál még további fejlesztési feladataink vannak, és bár több milliárd forint fordítódott európai uniós forrásból és hazai forrásból e helysz ínek fejlesztésére, pont annak érdekében, hogy méltóképpen megőrizzük, bemutassuk őket a hazai turistáknak és a világnak, de egy világörökségi helyszín folyamatos fejlesztést igényel, folyamatos gondoskodást igényel, és a folyamatos fejlesztés és gondoskod ás mellett azt is, hogy folyamatos ismertséget biztosítsunk neki, nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Éppen ezért tehát nagyon fontos az, hogy a kormányzat különböző szervezetei, például a Magyar Turizmus Zrt., hiszen ezek a helyszínek turisztikai szemp ontból is rendkívül jelentősek, kapcsolódjanak ehhez a felhíváshoz, akár olyan módon, hogy ők is tűzzék zászlójukra ebben az évben a világörökségi helyszíneink bemutatását, hiszen vannak korábbi jó tapasztalatok. Amikor az ökoturizmus éve volt vagy a kultú ra éve volt a Magyar Turizmus Zrt.vel és a kulturális tárcával közösen, akkor abban az évben is nagyon fontos helyszínek voltak a világörökségi helyszíneink, hiszen a világ turisztikai palettáján számos értékkel szerepelhet Magyarország, de talán, amivel a legkönnyebb felkerülni, és a legkönnyebb az ország ismertségét növelni, azok a világörökségi helyszíneink, amelyek nemcsak nekünk fontosak, hanem a magyarság egyetemes értékeit képviselik a világban. Persze, nagyon helyesen hangzott el a bizottsági ülése n az is, hogy kell egy koordinációs szervezet. Bár mi a legnagyobb jó szándék alapján hoztuk össze ezt a határozati javaslatot, és írtuk alá mindannyian, és érvelünk amellett, hogy minél előbb fogadja el az Országgyűlés, de azért ezt majd ki kell egészíten i azzal, hogy melyik lesz az a szervezet, az a minisztérium, amely a megfelelő koordinációt ellátja, és az sem baj, ha ehhez minimális anyagi források is társulnak, mert persze ebben részt kell vállalniuk az önkormányzatoknak, a világörökségi helyszíneknek , de a kormányzat részéről is szükséges lenne ehhez olyan pénzeszközöket biztosítani, akár pályázati úton vagy más formában, amelyekkel ezek a rendezvények, ezek a szakmai összejövetelek támogathatók. (19.20) És még egy terület, ez pedig a marketing, tehát a világörökségi helyszíneink bemutatása akár belföldön, akár külföldön, ez a jelenlegi kiállítási rendszerhez kapcsolható, tehát rettenetes nagy pluszráfordítást nem igényel. De szólnunk kell arról, hogy ahhoz, hogy ez a határozati javaslat elérje a céljá t, bizonybizony ez is kell. És legyen ez az előterjesztés - végezetül hadd fejezzem be azzal - példa arra, hogy lehet találni közös ügyeket, lehet összefogni, lehet összhangban beszélni a tisztelt Házban értékeinkről és másról is, és bizonyára nem vagyok ünneprontó, ha azzal fejezem be, hogy én annak örülnék, hogy ez az összhang, amely a határozati javaslat tárgyalása során megvalósul, máskor is megvalósulna, akkor is, ha az Országgyűlésről van szó, akkor is, ha a Házszabályról van szó, akkor is, ha az emb erek életét érintő más kérdésekről van szó. Azt gondolom, mindannyiunk közös felelőssége az is, hogy mi, magyarok együtt legyünk büszkék értékeinkre, együtt tegyünk azokért, akik erre rászorulnak, és együtt közösen vigyük előre az ország szekerét, és együt t tegyünk az ország javáért ugyanúgy, ahogy
