Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - Új bizottsági tagok megválasztása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
2062 bírósá gok figyelmét arra - egészen pontosan a ’93. évi 5. BHban 298. számon található eseti döntésben , hogy amikor a fél kezdeményezi a hirdetményi kézbesítést, előzetesen a bíróság szólítsa föl, hogy tudakozódjon például a lakcímnyilvántartóban, hogy valóban stimmele a hirdetményi kézbesítéssel érintett másik fél bejelentett lakcíme. Ezt a Legfelsőbb Bíróság által szentesített, illetve előírt joggyakorlatot kellene alkalmazni a kiemelt ügyek esetén is. Magyarul: akkor, amikor a fő szabályt áttörve a bíróság hivatalból rendeli el a hirdetményi kézbesítés alkalmazását, a bíróság előzetesen tudakozódjon a cégnyilvántartásban, illetve a lakcímnyilvántartásban, hogy a székhely, illetve a lakhely megfelelőe. Ami a problémánk magával a törvényjavaslattal, az a hatá lyba léptetésre vonatkozik. A polgári perrendtartás 3. §a előírja, hogy az eljárásjogi szabályok módosításánál rögtöni hatály van. Azt gondolom, ezt az elvet figyelembe kell venni akkor is, amikor egy eljárási cselekménybe nyúlunk bele. Ahhoz, hogy jogáll ami módon lehessen végrehajtani egy ilyen módosítást, szükséges, hogy ebben a törvényjavaslatban legyen az általános szabálytól némileg eltérő módosítás. Arról van szó, hogy ha a törvény hatálybalépésekor már megkezdődött egy eljárási cselekmény, amit a tö rvénymódosítás érint, akkor a megkezdett cselekményekre a törvénymódosítás már nem vonatkozhat. Magyarul: hogyha az idézést már kiküldték, de még nem ért célt, amikor ez a törvénymódosítás hatályba lép, az ilyen megkezdett cselekményekre nem vonatkozhat eg y ilyen eljárási törvénymódosítás akkor sem, hogyha a fő szabály a rögtöni hatály. Azt gondolom, egy ilyen eltérés indokolt szakmailag is, hiszen itt egy eljárási cselekményre vonatkozik a törvénymódosítás, és egy olyan eljárási cselekményre, amelyik vélhe tően hosszabb fázisú, hiszen kézbesítésről van szó. Ezt mindenképpen értékelni kell akkor, amikor tekintettel vagyunk arra, hogy a 3. § egyébként rögtöni hatálybalépést ír elő. A másik pusztán csak egy kérdés lenne. Nem világos az, hogy ha a rendszeres per elhúzó magatartásokra így kíván reagálni az Országgyűlés a kiemelt ügyek esetén, miért nem gondolkodik - azt gondolom, nem Papcsák képviselőtársam, a közigazgatási és igazságügyi tárca - azon, hogy az egyszeri jogkereső állampolgárok tekintetében is hasonl ó törvénymódosítással a rosszhiszemű, perelhúzó magatartásokat megelőzze. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbikképviselőcsoportból. Par ancsoljon, képviselő úr! DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem felszólalók már nagyjából részletesen elmondták azt, amit ezzel a törvénymódosító javaslatt al kapcsolatban el lehetett mondani. Mindenképpen üdvözlendő elsősorban a cél, amely a polgári perrendtartás során a tárgyalások gyorsítására, illetve az ügyek gyorsabban történő befejezésére ad lehetőséget. Amit egyrészt itt szeretnék negatívumként felhoz ni, az az, hogy ez miért csak a kiemelt jelentőségű perekre vonatkozik, miért kell itt különbséget tenni. Miért nem lehet ezt - ha már gyorsítjuk az eljárást - általános szabály szerint valamennyi eljárásra kiterjesztően alkalmazni? Hiszen célszerű lenne, amennyiben valóban gyorsít, miért csak a kiemelt ügyek fejeződjenek be gyorsabban, az alapeljárás során is lehet ezeket alkalmazni. Illetve szeretném én is felhívni a figyelmet arra, hogy a módosítás 3. §a, amely a kihirdetést követő napon lép hatályba, v alóban némileg aggályos. Hiszen amikor szabályszerűen elindul egy per, és ebbe a perbe már az alperes is beavatkozott, illetve megkapta, kézbesítésre került az idézés, megkapta a keresetlevelet is, erre akár adott esetben már nyilatkozott is, akkor tulajdo nképpen ezt még annak a tudatában tette, hogy a korábbi szabályozás van érvényben. Időközben megváltozik a
