Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János):
2053 az elhíresült 5 százalékos mérték - elégítsék ki. Önmagában az nem baj, hogyha a kis jövedelemmel bíró emberek vagy az átlag szintjén kereső emberek legalább nem keresnének kevesebbet, mint amennyit addig kerestek; a probléma az, hogy az intézke dések, a követelmények, az elvárások, ahelyett, hogy normális gazdaságpolitikát csinálnának, úgy köszönnek vissza, hogy a munkaadókra hárítják ezeknek az összes terhét. Magyarul: az elszenvedői ennek a történetnek a munkaadók, ők viselik a terheket, és a v égső fázisban az elszenvedői, ha a munkaadók mégsem tudják viselni ezeket a terheket, akkor pedig a munkavállalók, mert vagy kevesebb javadalomhoz jutnak hozzá, vagy a munkahelyüket vesztik el. Jó példa erre a 2011 decembere, 2012 januárja közötti statiszt ikai visszajelző számok, amelyek alapjában véve azt mutatják, hogy most, ez év januárjára mintegy 8081 ezerrel kevesebb ember dolgozik ebben az országban, mint amennyi előtte dolgozott. Ez nem véletlenszerű, hiszen olyan követelményrendszereket támasztana k a munkaadók felé, amely követelményrendszereknek nem képesek megfelelni, még akkor sem, ha a jó szándék megvan bennük. Módosítják a törvényeket, e törvény kapcsán a munkaügyi ellenőrzésről szóló, a foglalkoztatásról vagy éppen a munkanélküliellátásról s zóló törvénytervezeteket módosítják, és azt mondják, hogy az alacsonyabb keresetű jövedelemmel bíró emberek javára, a bérek emelése érdekében. De hozzáteszem rögtön, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény kapcsán nemcsak hogy pozitív üzenetet fogalma znak meg, hanem negatív szankciók kilátásba helyezését is megteszik, hiszen azt mondják a munkaadóknak, hogy ha és amennyiben nem feleltek meg ezeknek az elvárásoknak, nem teszitek meg mindazt, amit elvárunk tőletek, akkor a költségvetési állami támogatáso kban nem vehettek részt. Ugyanígy a közbeszerzéssel kapcsolatos és egyéb más intézkedések is visszaköszönnek, de az is, hogy ha hatósági ellenőrzést kapnak ezek a cégek, ugyan ezért nem bírságolják meg őket, de hogyha más típusú szabálytalanságokat elkövet nek, akkor a bírságuk kiszabása tekintetében a tólig kategóriája kapcsán, tehát a minimum és a maximum kiszabható bírság tekintetében a hatóságok sokkal inkább a maximális bírság kiszabása irányába mozdulnak el. S miből fakad ez a történet? Az önö k elhibázott gazdaságpolitikájából, nem abból, hogy a munkaadó nem akar helytállni, nem akarja megfizetni a munkavállalóját, nem, hanem abból, hogy olyan gazdaságpolitikát csináltak, amelynek ez az eredménye, hogy másokra hárítják át a terheket, és a végkö vetkeztetés kapcsán pedig a munkavállalók ennek a történetnek az elszenvedői. Tudják, ahhoz hozzárendelten, hogy mit tettek az elmúlt két esztendőben, akár az egykulcsos személyi jövedelemadórendszer tekintetében, vagy mit tettek az adójóváíráskivezetés kapcsán, ahhoz hozzáillesztetten azon kellene elgondolkodniuk, hogy ezeket hogyan és miképpen változtassák meg, hogy hogyan ne üssenek 500 milliárd forintos lyukat a költségvetés büdzséjén, és ezek helyébe, ezekkel ellentétben megoldásként a progresszív ad ó bevezetésének a lehetőségét teremtenék meg. Ez vezethetne oda, hogy egyrészt ne legyen lyuk a költségvetésben, másrészt ne a munkaadóknak kelljen azokat a terheket elviselniük, amelyek, mint mondottam, az önök elhibázott gazdaságpolitikájából származnak, és inkább olyan intézkedéseket foganatosítanának, amelyek az élőmunka költségének a csökkentésével párosulnának, mert ez adná meg a foglalkoztatás biztonságát vagy adott esetben a bővítésének lehetőségét. Úgyhogy egy szó, mint száz, azt szeretném mondani, el kellene gondolkodni a hibás törvények felülgondolásán. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket, Elnök úr, köszönöm szépen. (17.50) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem önöket, hogy kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Mivel többen nem jelentkeztek, a záróvitát lezárom. Megkérem képviselőtársaimat, hogy foglalják el helyüket, folytatjuk a szavazást.
