Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 20 (173. szám) - A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1924 biztosításában, tehát az önkormányzatok bevonása fontos dolog lesz ebben az ügyben és ezáltal a helyi gazdaság fejlesztésében is. (19.20) Megteremtjük azt a lehetőséget tehát, hogy a helyi és a nemzetiségi önkormányzat, valamin t ezek társulásai a szociális szövetkezetben tagságot - ideértve a befektető tagságot is - szerezhessenek. Tagként való részvételük jelentős mértékben hozzá tud járulni a szociális szövetkezetek szervezettségéhez és megerősödéséhez. Az Orszá gos Roma Önkormányzat kezdeményezésére az iskolaszövetkezet mellett, amelyik szintén egy ilyen sajátos szociális szövetkezeti formaként létezik, ami elsősorban a foglalkoztatás szervezésére, a tanulmányokat folytató fiatalok foglalkoztatásának szervezésére irányul, tehát ezek mellett az iskolaszövetkezetek mellett, ahhoz hasonló céllal létrehozunk egy új szociális szövetkezeti formát, az úgynevezett foglalkoztatási szövetkezetet. Az alapító tagok számánál az alapítás feltétele legalább 500 fő természetes sz emély, továbbá kötelező feltétel legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat tagként történő részvétele. Az új foglalkoztatási szövetkezet fogalmának bevezetése a kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keretmegállapodásban foglaltakna k megfelelően az új szövetkezetekről szóló törvény elkészültéig, majd hatálybalépéséig elő tudja segíteni az Országos Roma Önkormányzat munkaerőközvetítői és szervezési feladatainak ellátását, a programokba bevonandók tájékoztatása, felmérése, és a szövet kezeti tagságok előkészítése által. A szociális szövetkezet működése pénzügyi terheinek csökkentése érdekében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításával átmeneti időszakra megteremti a szociális szövetkezet cégbírósági bejegyzésének illet ékmentességét, továbbá a közhasznú jogállású szervezet, szociális szövetkezet a közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társasággal azonos módon részesülhet az illetékek alóli mentességben. Módosításra kerül a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény is. A közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításával lehetővé válik tehát, hogy a helyi önkormányzatok a közfoglalkoztatás keretében rendelkezésre bocsátott eszközöket a szo ciális szövetkezetek hátrányos helyzetű tagjai önfoglalkoztatásához is biztosíthassák. A szociális szövetkezet kategóriáját, ahogyan említettem, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény - a továbbiakban: szövetkezeti törvény - vezette be a magyar szöv etkezeti jogba. A szociális szövetkezet olyan szövetkezet, amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek megteremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése, é s ahogyan említettem, van egy speciális forma is, amit iskolaszövetkezetnek nevezünk. Ez a 8. §ban kerül említésre. A jelen előterjesztés tárgya tehát az iskolaszövetkezeteken kívüli szociális szövetkezetekkel kapcsolatban fölmerült problémák megoldása, t ovábbá a foglalkoztatási szövetkezet létrehozása, amelyet már említettem. A tagok munkafeltételeinek megteremtését elsősorban munkaerőközvetítés útján teremtheti meg ez a foglalkoztatási szövetkezet. A szociális szövetkezet tehát olyan sajátos szövetkezet i forma, melynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára az önfoglalkoztatás keretében munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. A szociális szövetkezet i s megtestesíti ugyanakkor a szövetkezetekre jellemző kettős funkciót, vagyis azt, hogy míg befelé a tagjai számára szociális alapon munkalehetőséget biztosít, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztat, addig kifelé, a gazdasági piacon történő működése során alapvető célja a tagok, illetve a munkavállalók által a szövetkezet keretében nyújtott szolgáltatások, illetve termelt termékek értékesítésével a fennmaradását biztosító, illetve profitot is eredményező bevétel megszerzése.
