Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LUKÁCS TAMÁS, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke:
174 mellett - jogutódlásról nem beszélhetünk, és nem számíthatjuk be a 20 évbe, tekintettel arra, hogy a bírósági bejegyzés nem jelzi azt, hogy jogutódlás történt volna, illetőleg világ os, hogy az egyesületi létet is megtartották. Hogy az 1 százalék miatt vagy más miatt, egyszerűen ezen oknál fogva. Ne haragudjanak, de el szeretném mondani, önmagában az a tény, hogy javasolni szeretnénk az egyházi státus elnyerését egy olyan közösségnek, amely a minisztérium előtt tüntetett - ezek után azzal vádolnak minket, hogy politikailag mérlegelünk? Azoknak a bejegyzését javasoljuk, akik ellenünk tüntettek? Hát, valahol a realitás talaján maradjunk meg, mert azt gondolom, ha valaki ilyen politikai e lfogultsággal vádolna minket, akkor joggal kéne föltenni a törvényt, hogy az ellenünk tüntetőket jegyezzük be. Van egy másik egyház - úgy néz ki, hogy nincs olyan politikus, aki ne lobbizna érte. Két kérdést kell feltennem. Az egyik kérdés, hogy ha valaki, mondjuk, a tegnapi napon MTInyilatkozatban, ami ugyan nem egy joghatályos nyilatkozat, közli, hogy nem kívánja az egyházi státust megnyerni... (Lendvai Ildikó: Nem nyilatkozott tegnap. Megkérdeztem. - Szászfalvi László: Pár héttel ezelőtt igen.) Jó. Rend ben. Mindenesetre rengeteg ilyen sajtónyilatkozatot tudok bemutatni. Az egyik kérdés, hogy melyik nyilatkozatát lehet komolyan venni, vagy megfelele a törvény rendelkezéseinek az olyan nyilatkozat, hogy nem ez alapján, hanem a folyamatos egyházi státus al apján, a ’90. évi IV. törvény alapján kérem az egyházi státust. Zárójelben, ugyanennél még egy kérdést fel kell tennem, és egyszer azt mondani, hogy vitassuk meg, a részletes vitában állok rendelkezésükre. Vajon megengedhetőe az, hogy ha egy adott egyházi közösség rendelkezik azzal az igazolással, hogy egy adott egyház autentikus magyarországi képviselői, ugyanakkor egy másik vallási közösség használja azt a nevet a közbeszédben is, tudjuke az egyházi szervezetek névhasználatát biztosítani? Ennél a vallás i közösségnél ez a kérdés is fölmerül. Hiteles nemzetközi igazolás azt mondja, a részletes vitában meg fogom mutatni, el fogom mondani, hogy ennek a nemzetközi közösségnek egyetlen autentikus egyház felel meg, mi megjelöljük, hogy melyik, miközben egy mási k is használja ezt a nevet. Bocsánat, ez névkizárólagosság; megint csak egy jogállamban ez a névkizárólagosság kérdése. Fölteszik azt a kérdést, hogy nem lehet megvonni az egyházi státus alapján a jogot. Ezt már korábban is, az általános vitában is elmondt am. Legyenek vele tisztában, és amikor nagykövetekkel tárgyalok, sokszor elmondom, hogy az 1990. évi IV. törvény nem jogállami keretek között született meg. Azt egy olyan parlament hozta, amelyikben nem jogállami keretek között választott képviselők ültek a széksorokban. A körülményeit is elmondtam. 1989. július 26án megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal, a Miniszterelnökségen létrejövő Egyházügyi Tanácsot az az ember vezette, aki az Állami Egyházügyi Hivatal helyettes vezetője volt. Ő készítette ezt a tör vényt. Én 1989ben ott ültem. Bocsánat, lehet jogot alapítani egy nem jogállami keretek között született törvényre? Ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem, ha nemzetközi bírósági gyakorlatról beszélnek, akkor tegyék föl önmaguknak a kérdést, hogy amikor 20 09ben Szlovákia megtehette azt, hogy a több száz egyházból, azt mondta, hogy csinálok 14 egyházat, kész, nincs több, majd jelentkezhet egyházi státusért az, aki 20 ezer hiteles aláírást bemutat. Akkor lehet normatív módon azt mondani, hogy aki benyújt 20 ezer hiteles aláírást, annak jár az egyházi státus, mert bizonyítja a társadalmi erejét, bizonyítja a támogatottságát. Na de ilyen körülmények között nem az volt a jogalkotói szándék, hogy ha ezeket a tulajdonképpen legminimálisabb feltételeket teljesítik, akkor abból következik, hogy egyházi státust lehet adni, mert a normaszöveg sem ezt mondja, és az Akadémia értelmezése sem ezt mondja. Akkor pedig közös felelősségünk, hogy valahogy olyan objektív kritériumokat állapítsunk meg, ami objektív kritériumok al apján a magasabb státus elérhető. Nem a törvényben meghatározott minimumkövetelmények alapján, mert az csak lehetőség arra. Azt kell mondanom, hogy ezek az általános feltételek, és most, ebben a vitában kellett volna a különös feltételeket megalkotnunk ann ak érdekében, hogy valahogy közös nevezéssel objektív feltételek alapján jegyezhessünk be egyházakat. Mi letettünk az asztalra egy konzisztens, számon kérhető feltételrendszert, ez pedig a nemzetközi elismertség vagy nemzetközi szervezetek magyarországi ké pviselői. Önök, remélem, hogy a
