Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik):
170 És azt a z egyet bizonyítják, hogy mennyire szubjektív módon döntenek közösségekről, ami pedig nem más, mint amit korábban is feltételeztünk: nyilván bizonyítani nem tudunk, hogy politikai vagy éppen gazdasági lobbi eredménye az, hogy ki milyen besorolás alá kerül. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Biztatom az éjszakai órában kitartó képviselőtársaimat, hogy maradjanak itt. FideszLMPvitára most már nem kell számítanunk, talán gyorsul a menet, úgyhogy megadom a szót Ha rangozó Gábornak, az MSZP képviselőjének. HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A K/5568. számú írásbeli kérdésben Nyakó István képviselőtársam azt tudakolta Navracsics Tibor miniszter úrtól, hogy az Alkotmánybíróság határozata szerint közjogilag érvénytelen és hatályon kívül is helyezett első egyházügyi törvény mely rendelkezése alapján volt lehetséges és elvárható a kormánypárti többség által egyházi elismerésre méltatlannak tartott egyházaktól, hogy elismerésük iránti kérelmet nyújtsa nak be. Meglehetős csodálkozással vettük tudomásul a jogszabályok alkotmányosságáért felelős miniszter válaszát, miszerint ugyan nem volt hatályban olyan törvény, aminek a rendelkezése alapján az elismerés állami kegyéből nem részesülő egyházak kérelmet ny újthattak volna be, mégis többen megtették, mert elolvasták a Magyar Közlönyt. A válasz gyakorlatilag elismerte, hogy több egyház meg tudott felelni - idézem - ”a közel sem lehetetlen kihívásnak, hogy egy hatályba sem lépett, azaz nem létező törvényt komol yabban vegyen, mint az alkotmányosságért felelős miniszter.” A cinizmusból ennyi sem volt elég. A válasz azt is közölte, hogy a december 20áig kérelmet benyújtók a minisztérium közleményében felsorolt 85, azaz nyolcvanöt egyház és a határidőn túli további 5 egyház tekintetében - ismét idézem - a jogszabály minden olyan vallási közösség számára biztosítja az egyházi elismerés lehetőségét, amely a törvényi feltételeknek megfelel. Az önök jogszabálya ezek szerint biztosítja az egyházi elismerésé t azoknak a vallási közösségeknek, amelyek az önök feltételeinek megfelelnek. A kérelmezés lehetőségét önök valójában nem biztosították, mert az az egyház, amely nem volt elég bátor ahhoz, hogy hatálytalan törvényi rendelkezés alapján kérelmezzen, az elese tt a lehetőségtől. Attól a méltatlan lehetőségtől is, hogy egy felkészülési idő nélkül hatályba léptetett törvény alapján a kétharmados politikai többség elismerje egy vallási közösségről, hogy az egyház. A 2011. december 30án elfogadott és január 1jén m ár hatályba is lépett második egyházügyi törvény 34. §a szerint a kérelmező egyházak elismeréséről az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. Ennek a bizottságnak a nevében nem csupán a vallásügy s zerepel, hanem az is, hogy emberi jog. No, ezzel lesznek önök bajban! Ez a törvény ugyanis emberi jogokat sért, és sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait is. Önök most valószínűleg nem egy közjogilag érvénytelen, hanem egy tartalmilag alkot mányellenes törvényt fogadnak el. Isten önöket úgy segélje! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Zagyva György Gyula, a Jobbik képviselője. ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik) : Köszönöm a s zót. Azzal szeretném kezdeni, hogy elhangzott az önök részéről, illetve Mirkóczki képviselő úr részéről, hogy nem lehet megtudni, hogy mi alapján lettek ezek az egyházak elutasítva, és amikor rákérdeztünk, akkor Lukács elnök úr is azt mondta a bizottságban , hogy be kell fáradni az irodába, és meg kell nézni ezeket a dossziékat, és onnan kiderül. Csak az az egyik probléma, képviselő urak, hogy nemcsak nekünk mint országgyűlési képviselőknek van erre jogunk, hogy megtudjuk, hogy mi alapján lettek ezek az egyh ázak elutasítva,
