Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - A lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2002-2010. közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálat... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1649 felelőssége az ilyen helyzet kialakulásában. Nevezetesen arról van szó, hogy 2005, 2006 táján a magyar Legfelsőbb Bíróság nem n yilvános határozatában úgy döntött, hogy az addig a Ptk. szerint nem átruházható vételi jog átruházása, tehát a vételi jog jogosultjában történő változás nem jogellenes, azt nem tiltja a Ptk. Ezenfelül azt is elismerte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a vételi j ogot a jelzálogjog mellé egy pótlólagos biztosítéki elemként lehet alkalmazni. Ebből az következett, ennek ismeretében a bankok még inkább bátrabbá váltak, az immunrendszerük, a védekezési képességük a hitelek bedőlésével kapcsolatban, illetve azzal kapcso latban, hogy nem tudják érvényesíteni a követeléseiket, még inkább legyengült. Ez a fajta felelősség eléggé, hogy úgy mondjam, közvetett jellegű, de nagyon fontos elem volt annak a helyzetnek a kialakulásában, amiről ez a jelentés most tárgyal. Azt gondolo m, javaslom majd a jövőt illetően megvizsgálni, főleg a végrehajtási törvényünk módosításakor, az ilyenfajta biztosítéki rendszernek a felülvizsgálatát, illetve azt, hogy a jövőben ezekkel a lehetőségekkel ne lehessen visszaélni. Mert az történt, hogy a vé teli jog átruházása következtében a bankok egy bizonyos összegen eladták a vételi jogukat, ezáltal a banki nyilvántartásban a hiteldíjmutatók meg minden egyéb ilyen dolgok - amelyek kellenek a banki üzleti kép pozitív kialakításához - kellő, attraktív szám okat mutattak, és közben a hitelezők szemben álltak egy olyan végrehajtó csapattal, amely sokszor nem is az állami végrehajtás eszközét vette igénybe, akikkel szemben nem tudtak védekezni. És emlékezzünk: rengeteg nem kilakoltatás, nem hivatalos végrehajtá s történt, hanem bizonyosfajta presszió alapján egy önkéntes lakásingatlanfeladás. Azt gondolom, hogy ez is lehet egyfajta kimenete ennek a jelentésnek, hogy az adott jogalkotási aktusunknál vagy törvényhozási eljárásunknál ezeket a finomságokat is érzéke ltetni tudjuk, és vegyük figyelembe, mondjuk, a végrehajtási törvényünk módosításánál. Hozzá kell tennem azt is, hogy ehhez még hozzájárult az is, hogy a végrehajtási gyakorlat a tekintetben is hibás volt, hogy a közokiratba foglalt szerződések alapján tör tént igényérvényesítés során sokszor - és ez gyakorlat volt - a végrehajtó nem azzal kezdte, hogy produkáljon egy végrehajtói okiratot a tartozás pontos összegéről, hanem úgy általában, en bloc az egész összeget tekintette tartozásnak, és nem vette azt a f áradságot, hogy aprólékosan kimunkálja az adós tartozását. Ezért ez egy további bizonytalanságot jelentett az adósok szempontjából. Ez a jogbizonytalanság, párosulva azzal, hogy egyébként - ahogy Vas Imre képviselőtársam elmondta - bizonybizony, jogvégzet t embernek is igen nehézkes volt megérteni némely szerződésnek a bank által kreált szövegét, a jogi oldalról nézve a devizahitelesek teljes kiszolgáltatottsággal vállalták azokat a bizonytalan terheket, amit egy devizahitelezés eredményezett számukra. Azt látom a határozati javaslatra rátérve, és csatlakozom előttem szóló képviselőtársamhoz, hogy fontos lehet a magáncsőd intézménye, és elvette a kenyeremet abból a szempontból, amikor elmondta, hogy Németországban tíz év előkészítése volt a magáncsőd intézmé nyének jogszabályi elfogadása tekintetében. Úgy gondolom, nem azt mondom, hogy tíz év, de rövid idő alatt ezt mi sem tudjuk megoldani, ez egy nagyon szofisztikált jogi feladat. Főleg úgy, ha belegondolok abba a helyzetbe, hogy például Ausztriában általában nagyon limitált, nagyon szűk körben lehet ez alkalmazni, főleg olyan vagyonok tekintetében, amelyeknél a gazdálkodási és a magánéleti, civil életi használata összemosódik, és e tekintetben szerintem Magyarországon arra is kell vigyázni, hogy ez ne legyen túl általános, és ne lehessen visszaélésszerűen alkalmazni a magáncsőd intézményét. Egyébiránt a céllal, a határozati javaslatban megfogalmazott feladatokkal a Kereszténydemokrata Néppárt teljes mértékben egyetért. Legfontosabb dokumentuma, azt hiszem, enn ek az egész devizahitelesvizsgálódásnak az, hogy talán ezekkel a lépésekkel előremutatóan, proaktívan tud a kormányzat olyan lépéseket tenni, amellyel elkerülhető lesz a hasonló helyzetek kialakulása, és a kormányzati kutatási, elemzési csapatnak pedig ta nulságos összegzését adja a javaslat is, illetve ez a határozati javaslat. Van az a klasszikus mondás, hogy más kárán tanul az okos, a szerényebb képességű még a sajátján sem. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
