Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - A lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2002-2010. közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálat... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1639 szebbnél szebb prospektusokat, bonyolultabb nál bonyolultabb nyilatkozatokat, valamint kérelmeket áttanulmányozta, majd számoltak, végül döntöttek, hogy melyik banknál nyújtanak be hitelkérelmet. (17.50) Nevezzük ezt a bankot E. Banknak. A kérelmek kitöltésével, igazolások beszerzésével, a kérelem l eadásával viszonylag gyorsan megvoltak, megtörtént az értékbecslés is. Két hét múlva hívta őket az E. Bank alkalmazottja, és azt a tájékoztatást adta, hogy a hitelkérelmüket pozitívan bírálták el, és javaslatot tett a szerződéskötés napjára. Azt javasolta a banktisztviselő, hogy két nap múlva 8 óra és 8 óra 45 között történjen a szerződés kötése, 9 órára menjenek a közjegyzőhöz, majd ha a hitelfelvevők leadták a zálogszerződést a földhivatalnál, és ezt igazolják, másnap megkaphatják a kölcsön összegét. A tö rténetünk szereplői az iménti menetrendet elfogadták, de azt kérték a bank tisztségviselőjétől, hogy részükre küldje meg a szerződéstervezetet. A bank tisztségviselője ígéretet tett arra, hogy elektronikus levélben kéthárom óra múlva küldi a tervezetet. E z az ígéret többszöri telefonálás ellenére is ígéret maradt. A házaspár a megbeszélt időpontban ennek ellenére megjelent az E. Bank pesterzsébeti fiókjában, ahol várta őket az ügyintéző banki alkalmazott, és átadta részükre a bank által szabályszerűen aláí rt szerződést. Kérték tőlük, hogy gyorsan olvassák el és írják alá a szerződést, mert 9 órára a közjegyzőnél kell lenni. A hitelfelvevők nekiláttak a szerződés átolvasásának, és az alábbiakra lettek figyelmesek a bank által előírt szerződéstervezetben, pél dául, hogy a banki reklámok, a bank alkalmazottainak szóbeli tájékoztatása nem befolyásolta őket a szerződés megkötésében, a kamatfeltételek az ügyfelek szempontjából kedvezőtlenebbek a tájékoztatóban foglaltaknál, a zálogként felajánlott ingatlant csak a bank hozzájárulásával adhatták volna bérbe a hitelfelvevők. Történetünk szereplői az iménti kifogásokat elmondták a bank ügyintézőjének, majd ennek eredménytelensége után a bank helyi vezetőjének, aki szintén nem volt hajlandó a szerződésen változtatni. Er re a hitelfelvevő házaspár közölte a bank helyi vezetőjével, hogy így nem írják alá a szerződést, aki erre döbbenten annyit mondott: már több mint húsz éve bankban dolgozom, de ilyet még nem láttam, hogy valaki nem írja alá az előkészített és a bank által már aláírt szerződést. Alapos okom van feltételezni, hogy sok család saját kényszerítő körülményeinek ismeretében az adott szituációban aláírta a szerződést. E kis történet végére csak azt mondhatom, amit címké nt is adhattam volna: banki magatartás, Magyarország, 2009. Az albizottság működésének és az ott elhangzott tartalmi kérdéseknek az összefoglalójából kiemelem: cél volt tisztázni, hogy kit milyen felelősség terhel, esetlegesen kit terhel büntetőjogi, polgá ri jogi, munkajogi, illetve politikai felelősség, az akkori pénzügyminisztériumi vezetés, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és más döntési pozícióban lévő személyek mit tettek, vagy mi az, amit elmulasztottak tenni annak érdekében, hogy megvédjék a z embereket. Az albizottság munkája során az elnöki áttekintésen túl jelentős számú háttéranyag befogadását eszközölte, amelyeket alapvetően a meghallgatásra meghívott volt vezető funkcionáriusok bocsátottak az albizottság rendelkezésére, abból az okból, h ogy a személyes megjelenésük kapcsán kifejtendő álláspontjukat dokumentumokkal is alátámasszák. Az albizottság munkája során a legérdekesebb az volt, hogy a meghallgatott személyek hogyan értékelik ma a hivatali idejük alatti tevékenységüket, felelősnek ér zike magukat a kialakult helyzetért. László Csaba volt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, nem lehetett számítani arra, hogy a lakosság és a bankok ilyen szinten egymásra találnak a devizahitelezésben. Erre modellek sem készültek, a helyzet kialakulásáért nem érezte magát felelősnek. Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter leszögezte, hogy a PSZÁF, az MNB és a pénzügyminiszter, illetve a Pénzügyminisztérium több nyilatkozatban igyekezett a közvélemény figyelmét felhívni a devizahitelezés kockázataira.
