Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - A lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2002-2010. közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálat... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
1630 osztotta a bizottságunk . Egyrészt a magyar kormányok, az államapparátus és a független intézmények felelősségi körét határoztuk meg. Ebből egy mondatot idéznék: “A magyar kormányok 2002 és 2008 között gyakorlatilag teljes mértékben negligálták a lakosság devizaalapú eladósodásán ak rendszerkockázatát. A 2002től elindult felelőtlen költségvetési költekezés a kiszorító hatáson keresztül közvetlenül hozzájárult a forintforrások drágulásához” - és így tovább, folytatható a felelősségi kör tekintetében. De leginkább arra szeretném fel hívni a figyelmet, ami a Magyar Nemzeti Bankra és a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyeletére vonatkozik. (17.00) Ez a két munkaszervezet a teljes vizsgált időszakban képtelennek bizonyult arra, hogy megfelelő súllyal jelenítse meg a fogyasztóvédelmi érdeke ket a devizahitelezés folyamatában. Még olyan eklatáns jelenségek esetében sem lépett közbe, mint a hitelközvetítők tömeges megjelenése a devizahitelek területén vagy a THM félrevezető alkalmazása akár a médiában - talán erre emlékezünk , és nem is beszél ve a manipulatív reklámok kérdésköréről. Azt gondolom, hogy szükséges és fontos ezzel a kérdéssel is foglalkozunk, amelyről a határozati javaslatokat mindjárt ismertetem. Kimondtuk a bankrendszer felelősségét is. Itt annyit jegyeznék meg, hogy a Bankszövet ség képviselője, illetőleg vezetője elismerte a felelősségüket és azt, hogy nem figyeltek oda, és olyan hitelközvetítők jelentek meg banki köntösbe bújtatva a hitelezési piacon, amelyek, mondhatom azt, hitelezéssel nem foglalkozhattak volna, és teljesen má s típusú tevékenységet sem láthattak volna el, és ezt a bankrendszer a magáénak tudta. Nyilvánvalóan ezeket a szervezeteket a jövőben ki kell tudnunk szűrni; itt a hitelközvetítő szervezetekről beszélnék. Beszéltünk, illetőleg írtunk - és ez a korrektséghe z hozzátartozik - a lakosság felelősségéről is nyilvánvalóan. Hiszen az emberek jóhiszeműek voltak a pénzintézetekkel és a bankokkal szemben, amikor bementek hitelt fölvenni, tehát nyilvánvalóan nagyobb körültekintést lehetett volna tanúsítaniuk. Határozat i javaslatok elfogadására tett az albizottságunk indítványt az alkotmányügyi bizottságnak, egy korrekt és mondhatom azt, hogy kiszámítható vitát követően nagy többséggel fogadtuk el ezeket az indítványokat, amelyeket az alkotmányügyi bizottság most beterje sztett a Ház elé, hogy a kormányt célozzuk meg, amelyben az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy vizsgálja meg a kérdéseket, így ezek között vizsgálja meg a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos eljárás szabályainak, valamint a magáncsőd jogintézményének a bevezetését. Más országokban ez a jogintézmény eredményesen működik. Fontosnak tartjuk az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középfokú oktatási intézmények tananyagába beépíttetni, beépíteni a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek megismerését és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Azt gondolom, hogy ez az én számomra különösen kedves és kiemelt kérdés. Szerintem a magyar polgárok, a magyar lakos ság banki kultúrája sajnos nincs azon a szinten, hogy mondjuk úgy, hogy egyenrangú partnerként tudjunk egy pénzügyi tranzakció tekintetében a bankkal együttműködni, a bank és a magánszemély között egyenlőséget tudjunk vonni. Soha nem is lesz így egyébként, ez csak egy álom természetesen. Azt gondolom, hogy lehetőséget kell adni az embereknek arra, hogy a kétoldalú, úgynevezett szinnalagmatikus kötelemmé tudjon válni egy hitelezési jogviszonyban a bank és a hitelfelvevő személye. De ebbe az irányba, azt gond olom, érdemes elmenni. Fontosnak tartjuk a pénzintézetek, illetőleg a hitelközvetítő pénzügyi szolgáltatók, az úgynevezett ügynöki szervezetek viszonya újraszabályozását és ennek a kérdésnek a vizsgálatát. Néhány gondolat még: a pénzügyi szolgáltatás közve títőire vonatkozó, 2011től alkalmazandó jogszabályok hatályosulását is javasoljuk megvizsgálni, illetőleg szükség esetén ennek kezdeményezzük a módosítását. Ennek nagyon fontos eleme, amelyre a bizottságunk is kitért, hogy a
