Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LUKÁCS TAMÁS, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
157 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára holnap kerül sor. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáró l 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Az emberi jogi bizottság önálló indítványát T/5839. és H/5854. sz ámon ismerhették meg a képviselőtársaim. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Lukács Tamás képviselő úrnak, az előterjesztő bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! DR. LUKÁCS TAMÁS , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt megalkottuk, akkor kötelezettséget vállaltunk arra is, hogy mi ndazon egyházak részére, akik december 20ig jelezték az illetékes minisztériumnak, hogy az egyházi státusukat folyamatosan fenn kívánják tartani, ezen egyházak kérelmét február 28ig elbíráljuk annak érdekében, hogy a jogbiztonságot biztosítsuk ezen a ter ületen is. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ebben a tekintetben tehát a törvényalkotó jogalkalmazóvá vált, és az emberi jogi bizottságra hárult az a feladat, hogy a vizsgálatot követően ezeket az elbíráláshoz szüksége s listákat a parlament elé terjessze. Tisztelt Ház! Szeretnék azonban - mielőtt a bírálás szempontjait és lehetőségeit megvizsgálnánk - a 4/1993. alkotmánybírósági határozatból egy adott részt szó szerint felolvasni. (0.00) “Az egyház elválasztá sa az államtól semmilyen befolyással nincs az államnak arra a kötelességére, hogy az alkotmányában pozitív és negatív vallásszabadságot megkülönböztetés nélkül kell biztosítania. A pozitív és a negatív vallásszabadság egyenrangú, az állam egyiket sem tekin ti alapesetnek, amelyhez képest a másik kivétel. Az állam és egyház elválasztása egymástól nem jelenti azt sem, hogy a vallás és az egyház sajátosságait az államnak a törvényhozás során figyelmen kívül kellene hagynia. Az alkotmány azt biztosítja, hogy val lási közösségek az egyesülési jog alapján létrehozandó szervezeti formák mellett szabad elhatározásuk szerint igénybe vehetik az állami jog által egyházként meghatározott jogi formát. Az állam e jogintézménnyel van tekintettel az egyházak sajátosságaira, é s teszi lehetővé, hogy e jogrendbe sajátos minőségükben illeszkedjenek. Ha vallási közösség által a választott jogi szervezetek formájának megfelelő jogállást nyeri el, a vallási közösség voltából fakadó sajátosságait ennek keretei között érvényesítheti. A z egyházak egyenlőként való kezelése szintén nem zárja ki az egyes egyházak tényleges társadalmi szerepének figyelembevételét.” - szól a 4/1993. alkotmánybírósági határozat.
