Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 12 (170. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KARA ÁKOS (Fidesz):
1516 KARA ÁKOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy magam is nyújtottam be módosító javaslatot, és ré szt vettem az általános vitában, jelzem, hogy az ajánlás 1., 2., 5., 8. és 10. pontjával kapcsolatban szeretném a véleményemet elmondani, illetve bizonyos pontok esetében a benyújtás okát megindokolni. Mindenekelőtt azonban szeretném magát a törvényjavasla t célját nagyon röviden összegezni, hiszen fontos kérdésről, sok embert érintő kérdésről beszélünk. Másfelől azonban azért is szeretném majd ezt a rövid bevezetőt elmondani, mert a benyújtott módosítások, az ajánlási pontok így értelmezhetőek teljes összef üggésükben. Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6153. számú törvényjavaslat, illetve a vele együtt tárgyalt T/6152. számú törvényjavaslat, amely a költségvetésben adja meg annak a tech nikai módosításnak a lehetőségét, amellyel végrehajtható lesz a törvényjavaslat, tehát a két törvényjavaslat célja, hogy kiegészítő munkáltatói kompenzációs rendszer működtetésével a munkáltatók mind teljesebb körben biztosítsák a bérek nettó értékének meg őrzését szolgáló béremeléseket úgy, hogy közben a munkahelyek, mind több munkahely is megőrzésre kerüljön. A tavalyi munkáltatói, munkavállalói és kormányzati egyeztetéseken és az elmúlt hetekben is világossá vált, hogy szükséges egy alap létrehozása az ol yan esetekre, ahol az 5 százalékos béremelés költségfedezete sem biztosított, a vállalkozások esetében, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a bérek emelése elmarad ebben az esztendőben, és így a munkavállalók nettó bére csökkenhet. Ezért került a tová bbi 21 milliárd forint a kormány javaslatára az idei költségvetésbe. Tehát 64 milliárd, ami a közszféra, 93 milliárd, ami január 1től az 5 százalék feletti béremelés szociális hozzájárulási adóból levonható rész kompenzációja, és amit most tárgyalunk, a 2 1 milliárd forint, így összesen 178 milliárd forint az, ami a bérkompenzáció szempontjából a munkavállalók számára ebben az esztendőben a kormány javaslatára az Országgyűlés által itt jóváhagyásra kerül, illetve kerülhet. Ez az előttünk fekvő törvényjavasl at ennek a 21 milliárdnak a módosított Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő csoportosítását teszi lehetővé. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak összegzésképpen, kiket érinthet, mely csoportot segítheti a munkáltatókon keresztül ez a bérkompenzáció. A verseny szférában az alacsony keresetű emberekre vonatkozik, a számukra nyújtott munkaadói, munkáltatói bérkompenzációt ösztönözheti, ez nagyon fontos, és részben fedezheti. Idézzük fel, az általános vitában beszéltünk róla, hogy hány vállalkozást, hány munkaadót érinthet ez az intézkedés, ez a javaslat. Pontos számot most nem tudunk még mondani, de adott esetben akár 2530 ezer vállalkozást is érinthet, ami, azt gondolom, jelentős nagyságrendű segítség. A következő kérdés, ami nyilván érdekel sokakat az országban, érdekli a munkavállalókat, munkaadókat egyaránt, hogy ezeken a vállalkozásokon keresztül hány munkavállaló számára nyújthat majd segítséget ez a kormányzati szándék és állami forrás. Szintén azt mondom, hogy pontos számot most előre nem tudunk mondani, hi szen ezt befolyásolhatja a majdani, később pályázó cégeknél dolgozó munkavállalók bére, de adott esetben akár több mint 400 ezer ember számára jelenthet majd konkrét segítséget ez a fajta pályázati rendszer. A cél tehát az, hogy minél szélesebb körben érvé nyesülhessen a bérkompenzáció. Ez fontos, hiszen az alacsony keresetű embereken segítünk, tudunk segíteni a munkaadókon keresztül. Az egyik módosító javaslat pontosítja a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó úgynevezett rugalmassági klauzula feltételeit, amely lehetőséget teremt arra, hogy pusztán adminisztrációs tévedés ne alapozza meg a munkáltató valamennyi munkavállalóját érintően igénybe vett szociális hozzájárulási adókedvezmény jogszerűtlenségét, és íg y adókülönbözet, vagyis adóhiány megállapítását. (23.20)
