Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 12 (170. szám) - A máriapócsi kegyhelyről és a magyar görög katolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SZILI KATALIN (független):
1486 a rendszerváltás után ő megvált oztatta az addigi gondolkodását az egyházra vonatkozóan. Öröm, hogy megváltozott, és öröm, hogy a lehetőségek megnyíltak. A máriapócsi kegyképnek volt néhány esztendővel ezelőtt egy zarándokútja, arra is emlékszem, hogy sok száz fiatal volt, aki vállalva… - talán ma úgy vagyunk, hogy hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy a fiatalok nem bírják a nehéz feladatokat, inkább elmenekülnek tőle; nem ez volt. (21.00) Akkor Keresztes Szilárd püspök úr eljött közéjük, és ezeknek a fiataloknak ez egy óriási élmény volt , és kísérték a kegyképet. Szeretném fölhívni ily értelemben is a figyelmet arra, hogy ilyen hozzáállást is tudott kiváltani a kegykép megjelenése, az egyházi nevelés, és nagyon remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban is a görög katolikus egyház tudja f olytatni mindazt az építő, lélekmentő és igazából a nemzetünket erősítő tevékenységét, amit elvégezhet. Nagy szomorúságunk, és azért ezt legyenek kedvesek még megengedni, hogy elmondjam, valamikor a területünk, a mostani szlovákmagyar határ mentén lévő te rületünk Eperjeshez tartozó püspökség volt. Kettévágta, és át kellett alakulnia a rendszernek, de megmaradtak a kapcsolatok, tehát a határon átnyúló kapcsolatok akár a munkácsi püspökség, akár pedig az eperjesi püspökség irányában. Erről megint csak legyen szabad megemlítenem településünk, Garadna parókiáját és a kárpátaljai Tiszacsoma parókiáját, az ottani esperes, görög katolikus esperes úr vezetésével egy határon átnyúló együttműködés keretein belül látogatták egymást a gyülekezetek, vallási közösségek. Azt gondolom, hogy ez is egy fontos lehetőség arra, a nyelvünk megtartására, a magyarságunk megtartására, a hitünk megtartására. Úgyhogy én ebben a reményben, hogy ez az országgyűlési határozat is ezt fogja erősíteni, örülök, hogy ez ma itt tárgyalásra ker ült, és remélem, hogy a parlament minden tagja támogatni fogja az országgyűlési határozatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén normál időkeretben kért szót Szili Katalin képvisel ő asszony, független. Megadom a szót, képviselő asszony. DR. SZILI KATALIN (független) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Mélyen tisztelt Vendégeink! Engedjék meg, hogy néhány gondolattal magam is hozzájáruljak ennek az országgyűlési hatá rozati javaslatnak a megalkotásához. Azt kell mondjam - nyilvánvalóan én magam is támogatni fogom , ritka alkalom a parlament életében, amikor a parlament különböző oldalai és képviselői egy hangon, ugyanazon a hangon szólnak egyegy előterjesztésről. Ez az az előterjesztés, amit, úgy gondolom, valamennyi politikai erő és valamennyi képviselő támogatni fog. Azt gondolom, hogy önmagában az a száz esztendő, ami a görög katolikus egyház és püspökség létét jelenti, talán két olyan hívó szóval jellemezhető, ami t képviselőtársaim szintén elmondtak, egyrészről a “közösség”, másrészről pedig az “érték” szavak közé és köré fogalmazható meg. Hiszen pontosan az a szerepe az egyháznak, amit a közösségek megőrzésében, közösségek megtartásában megtett a történelem különb öző időszakaiban, azt gondolom, hogy ezt ez a centenárium is jelzi, hogy köszönet illeti, és méltó arra, hogy a parlament egy országgyűlési határozatban nyilvánítsa ki ezt az elismerését. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az a tevékenysége, amit akár az oktatá s kereteiben és az értékátadással tesz az egyház, szintén az elmúlt száz esztendőben és főleg ma, a XXI. században a globális világ alakulásaiban és egyébként a világunk kinyílásában is nagyon jól láttatja, hogy még inkább szükség van arra, hogy ezekben a közösségekben ez az értékőrzés, értékmegőrzés történjen. Talán úgy is jellemezhetném a határozathozatalt követő időszakunkat, hogy ez alapvetően tényleg az értékekről szól.
