Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 12 (170. szám) - Ertsey Katalin (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mikor tervezi a kormány átültetni a magyar jogrendbe a szülői szabadságról szóló 2010/18/EU tanácsi irányelvet?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - ERTSEY KATALIN (LMP):
1397 Köszönöm sz épen. A választ elfogadom. Tisztelt Államtitkár Úr! Ezek szerint a beteg számára adott esetben ez pénzbeli megtakarítást is jelenthet, ha éppen a három hónap alatt csökken a gyógyszerek ára, az orvosnak pedig plusz adminisztratív terhet azért nem jelent, h iszen az informatikai háttér adott hozzá, és ilyen esetben automatikusan megjelenik a lejárati idő a szoftveren, illetve a képernyőn. Köszönöm szépen. Elfogadom a választ. (Taps a kormánypárti padsorokból.) Ertsey Katalin (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mikor tervezi a kormány átültetni a magyar jogrendbe a szülői szabadságról szóló 2010/18/EU tanácsi irányelvet?” címmel ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! (Zaj. - Az elnök csenget.) Ertsey Katalin, az LMP képviselője interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: “Mikor tervezi a kormány átültetni a magyar jogrendbe a szülői szabadságról szóló 2010/18/EU tanácsi irányelvet?” címmel. A képviselő asszonyé a szó. ERTSEY KATALIN (LMP) : Köszönö m szépen, elnök úr. Köszönöm, hogy becsöngette a képviselőket. Lehet, hogy el fogom fogadni a választ attól függően, hogy mit mond a kormány. Tisztelt Államtitkár Úr! A 2010. március 8ai 2010/18/EU tanácsi irányelv átültetésének határideje 2012. március 8a volt. Eddig a határidőig kellett volna átültetni a magyar jogrendbe az irányelvet. Az LMP álláspontja szerint a megfelelő szabályok különösebb gond nélkül kialakíthatók lennének, és segítenék a nők visszailleszkedését a munkába szülés után, és ezzel a d emográfiai válság megoldását. Az irányelv célja ugyanis, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlőbb tehermegosztást ösztönözze, a gyermek születése utáni időszakban legalább minimális mértékben mindkét szülő legyen otthon egy ideig. Azokban az országokban, ahol a szülői szabadság a család egészének jogosultsága, vagy mint Magyarországon, egyéni joga, ott a másik szülő általában nem veszi igénybe azt, vagyis egyikük nem vagy alig vesz részt a gyermek gondozásában. A kutatások viszont azt mutatják, hogy az apá k korábban azért nem éltek a lehetőséggel, mert ezt a főnökük rossz szemmel nézte. Ha viszont szabályok védik az apákat, és meg kell osztani a szülői szabadságot, különben elvész a jogosultság, akkor boldogan élnek vele az apák. Dr. Kopp Mária kutatásaiból is tudjuk, milyen egészségvédő és demográfiai hatásai vannak annak, ha az apák is kötődést, érzelmi viszonyt alakítanak ki a gyermekeikkel, és ez nemcsak az anya privilégiuma marad. Azt is tudjuk, a mai fiatal szülők erről már így gondolkodnak. Az apák ig énylik azt, hogy gyermekükkel legyenek, és annál jobban vágynak gyermekekre, minél inkább lehetőségük van részt venni a nevelésében, gondozásában. A keretmegállapodás célkitűzése minimális. Lényegében csak az apai szülői szabadság intézményének bevezetését jelenti, egyetlenegy hónapnyi szabadságot ír elő Magyarország esetében a 36 hónapra nyúló szabadságból, amit csak az apa vehet igénybe. Ez elvileg számos módon biztosítható lenne. Ezek többsége azonban vagy a munkáltatónak, vagy a költségvetésnek jelenten e jelentős többletterhet. A jelenlegi lehetőségekkel számot vetve javaslom a gyermek hároméves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, illetve az ugyaneddig az időpontig járó gyermekgondozási segély egy hónapjának az apára való kötelezően átruháza ndóvá tételét. Tisztelt Államtitkár Úr! Mikor tervezi a kormány átültetni a magyar jogrendbe a szülői szabadságról szóló 18as tanácsi irányelvet? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.)
