Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 12 (170. szám) - Szilágyi György (Jobbik) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Miért csak a személyi kifizetések példásak?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
1391 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Hogy önök mit fognak majd te nni, az majd egy következő interpelláció tárgya lesz. Vázoljuk, hogy mi a mostani helyzet. A mostani helyzet az, hogy önök már mindent elértek. Önöknek már mindenük megvan. Önök minden hivatali pozíciót betöltöttek. Már mindenhova a saját embereiket tették . (Zaj, moraj a kormánypártok soraiban.) Önök követhetnék az élni és élni hagyni elvét. De nem ezt teszik. Önök előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel tönkreteszik mindazok életét, akik sem utódjai, sem boldog ősei, sem rokonai, sem ismerősei egyetlen fideszesnek sem. Válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : A méltányos válasz után kérdezem a Házat, hogy elfogadjae államtitkár úr válaszát. (A szavazógép nem működik.) Kis türelmet kér ek képviselőtársaimtól. (A szavazógép ismét működik.) Tehát kérdezem még egyszer a Házat, hogy elfogadjáke a választ. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a Ház 240 igen szavazattal, 56 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. Szilágyi György (Jobbik) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Miért csak a személyi kifizetések példásak?” címmel ELNÖK (Kövér László) : Szilágyi György, a Jobbik képviselője, interpellációt nyú jtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: “Miért csak a személyi kifizetések példásak?” címmel. A képviselő úré a szó, parancsoljon! SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Nemzeti Fejlesztési Minisz térium irányítása alatt álló szervezetek közérdekű adataival kapcsolatosan K/5028. számon írásbeli kérdést tettem fel. Ennek hatására az érintett szervek részben közzétették közérdekű adataikat, amire egyébként közel két éve kötelesek lettek volna. A közvé lemény rendelkezésére bocsátott, az EUs intézményrendszer szervezeteinek, vezetőinek bérezésére vonatkozó adatok között nem egy esetben a mai magyar valóságtól nagymértékben elrugaszkodott vezetői javadalmazásokat találunk. Hogy csak a kiemelkedő példákat említsem, nem tudjuk, mivel indokolható BartaEke Gyulának, a MAG Zrt. vezérigazgatójának prémiumokkal számított éves szinten 36 720 000 forintos bérezése. Avagy a régen Steiner Pál vezette által a Pro Regió Kft. élére kinevezett és egyedülálló módon jele nleg is, két évvel az úgynevezett fülkeforradalom utána is hivatalban tartott Lukovich Tamás szintén prémiumokkal számított éves szintű 27 millió forintos javadalmazása, amely a miniszterelnök fizetés mintegy másfélszerese, és amelyhez egyéb juttatások, pé ldául közel egymillió forintos önkéntes nyugdíjbiztosítási hozzájárulás, 720 ezer forintos kafetéria is tartozik. A fenti összegek láttán már azt is értjük, hogy miért volt szükség ez utóbbi esetben a köz számára bocsátandó adatok közelmúltig történő titk olására. Azt viszont nem gondoljuk, hogy a példátlanul magas javadalmazás mögött példátlanul jó teljesítmény is áll. A közelmúlt titokzatos eseményei, mint a fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár azonnali menesztése vagy a fejlesztési miniszte r váratlan távozása nem utal éppen arra, hogy az új Széchenyiterv elérte volna célját, bármiféle lökést adott volna a gazdaságnak. Kérdezem tehát tisztelt államtitkár urat, hogy mennyiben tartja vállalhatónak a kiemelkedő juttatásokat. A nemrégiben elfoga dott törvénymódosítás szerint a miniszter asszony gyakorolja a tulajdonosi jogokat a regionális fejlesztési ügynökségek felett. Mikorra várható, hogy jogkörében
