Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
140 Látható az is, hogy még mindig GDPalapon mérik az él etünket, és igenis, ez is kapcsolódik ehhez az előterjesztéshez, nem a GDPről, a bruttó hazai össztermékről kellene beszélnünk, amit átmenetileg egy földrengés is növelhet, ha a kárelhárítási munkálatok során igénybe vett cégeknek a bevételei növekednek, de a temetkezési vállalatoknak a növekvő forgalma is növelheti átmenetileg az önök által istenített GDPt. Tehát még a mutatószámok alapján sem mondható el az, hogy mérhető lenne az az EUmérleg, amit önök annyira pozitívnak ítélnek meg. Mi tudjuk, hogy ne gatív… ELNÖK (dr. Latorcai János) : Bocsánat, képviselő úr. Megkérem Martonyi János külügyminiszter urat, hogy vagy foglaljon helyet, vagy kérje meg Rétvári Bencét, hogy foglalja el helyét a patkón belül, mert különben nincs a kormánynak képviselete. Köszön öm szépen. (Dr. Rétvári Bence államtitkári székét elfoglalva: Megoldódott!) Elnézést kérek, képviselő úr, folytassa! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Köszönöm a segítséget, elnök úr, örülök, hogy bár rövid kikényszerítés után, de azért mégis van, aki kormányzati részről talán figyelni fog arra, amit a nemzeti ellenzék mondani szeretne. Tudom, hogy önök már most szavaznának, bár még nem is olvasták azt, amiről fognak. Ez legyen az önök baja. Mi szeretnénk lelkiismeretesen elmondani a gondolatainkat. (Dr. Rétvári B ence: Halljuk! Halljuk!) Elképesztő kormányzati indokolási lavinasorozatban egy újabb nagyon elképesztő tétel az volt, amikor Rogán Antal azt mondta, hogy milyen jó lesz nekünk ez a paktum, majd a versenyelőnyeinket kihasználhatjuk Európában. Milyen versen yelőnyeinket? Jó reggelt kívánok! Mit hagytak Magyarország kezében? Nincsen saját kézben levő ágazatunk. Nekünk majdnem a nulláról kell mindent újjáépítenünk. Két év alatt önöknek ez nem nagyon sikerült, majd egy nemzeti radikális kormányzatnak kell vélhet ően elkezdenie. Nagyon nehéz lesz, ebben biztos vagyok, de a versenyelőnyeink, melyek régen megvoltak, most nincsenek a kezünkben. Még egyszer mondom, a Jobbik szerint a megoldás útja az önfenntartás a mezőgazdaságtól az állampapírokig. Legalább érjük el a zt, hogy Magyarország minimum a saját lakosságát tudja ellátni élelmiszerrel, alapvető fogyasztási cikkekkel, és jussunk el odáig is, hogy az államadósságunk is legyen a lehető legnagyobb arányban saját kézben, hiszen ezek az országok tudnak bármiféle kívü lről jött válságot könnyebben átvészelni. De az, amit önök foganatosítanak, tehát az olvasás nélkül aláírt lisszaboni szerződés után az Izraellel aláírt társulási szerződés után, amiben szintén az egész banda benne volt itt a Jobbikon kívül; azért szögezzü k le még egyszer, hogy olyan történelmi felelősség terheli önöket, amit lemosni sósavval sem lehet. Azért tényleg a jegyzőkönyv kedvéért egypár szót említsünk a tekintetben, hogy ezekkel a sorozatos árulásokkal - amelyeket kiegészíthetünk egyébként a Benešdekrétumok fenntartása elleni nem megfelelő fellépésen keresztül Románia feltételek nélküli EUba engedéséig - olyan történelmi bűnöket követett el nagykoalíciós szinten kormányok sorozata, hogy ez a paktum gyakorlatilag csak hab lehet a tortán. De attól ne hagyjuk! Ne hagyjuk, hogy ez is keresztülmenjen. Ne féljenek, ne rettegjenek, végre döntsön a magyar nép arról, hogy akarjae ezt az európai szuperállamot vagy egyáltalán, az önök paktumát. Mert nem hatalmazta fel önöket senki, sem ezt a kétharmadot, se m az ellenzéki maradványokat és torzókat, akik itt ülnek mellettünk a tekintetben, hogy bármiféle ilyen fokú, szintű vállalást aláírjanak Magyarország nevében. Tehát döntsön a magyar nép a paktumról is, döntsön a magyar nép arról is, hogy akare egy ilyen Európai Unióhoz tartozni, mert ez az Európai Unió nem egyenlő Európával, és döntsön a magyar nép arról is, hogy adott esetben vállaljae az Európai Unióból való kilépésnek a nehéz, rögös útját egy nagyon keményen kimunkált program mellett, de visszaszerezv e szabadságunkat, szuverenitásunkat, visszaszerezve saját gazdasági ágazatunkat, gyermekeink jövőjét. Mindenféle túlzás nélkül mondhatom ezt, hiszen jelen pillanatban a lassú agóniára vagyunk ítélve.
