Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről ... - ELNÖK (Jakab István):
1301 Ennek lett a következménye az a súlyos kiszolgáltatottság, amelyet minden magyar lakos érez a zsebén, a cukorárak hirtelen növekedésében. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy Brazília, amelyikre alapozták ezt az egész cukorgyárleépítést és az így keletkezett hiány pótlását, stratégiát váltott, ugyanis a cukornádból nemcsak kristálycukrot lehet előállítani, hanem bioetanolt is. Brazília a gazdasága függetlenítése miatt úgy döntött, hogy az energia területén is függetleníti magát a világpiactól, ezért önálló olajkútrendszert létesített az Atlantióceán partjain, de egyben a nagy mennyiségű cukornádját nem használja fel most már kristálycukortermelésre, hanem döntő mértékben bioetanol előállítására, és ezzel járnak az úgynevezett flexibilis motor ok, gépjárművek, amelyek mind benzinnel, mind bioetanollal tudnak járni, és ezzel függetlenítette is magát döntő mértékben a nemzetközi fosszilisenergiapiactól. Ennek persze egyenes következménye lett, hogy az az elhibázott stratégia, amelyet Mariann Fisc her Boel és a Bizottság talált ki, és ennek követőire akadtak itt, Magyarországon, fenekestül felborult. A világpiacon hiány keletkezett, és ennek a hiánynak a következtében sokszorosára növekedtek a kristálycukorárak. Meg kell azt is jegyeznem, ez már iga zi magyar jelenség, hogy ugyanaz a brazil cukor, amelyet importálnak a környező, szomszédos országaink, ugyanez a kiskereskedelmi forgalomban kapható cukor Magyarországon a legdrágább, a környező országokban ugyanaz az import brazil cukor jelentős mértékbe n olcsóbb. Tehát még egy egyéb spekulációs probléma is - közismert: multinacionális nagyrendszerek terítették le a magyar kiskereskedelmi élelmiszerszektort , egyéb kereskedelmi problémák is bejátszanak abba, hogy a lakosok egyszer csak azzal szembesültek , hogy duplájára növekedett a kristálycukor ára. Bizottságunk véleményem szerint megnyugtató és sajnos elszomorító választ tudott csak adni arra a kilenc kérdésre, amit meghatározott az Országgyűlés. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 2014től ennek a c ukortermelési kvótarendszernek elvileg lejár a törvényi ideje az Európai Unióban, tehát az Uniónak most, hamarosan dönteni kell, hogy fenntartjae a kvótarendszerben való termelést itt az Unióban vagy nem. Ha nem tartja fenn, akkor mindenki olyan cukorgyár at és annyit épít és annyi cukorrépát termel, amennyit akar. Ez teljesen szabadpiaci, meg kell küzdeni a délamerikai cukornád cukrával, meg kell küzdeni a jobb pozícióban lévő francialengyel cukorrépatermelők által előállított cukorral, tehát szabadpiac i. Ha viszont fenntartja a kvótarendszerben való termelést, akkor itt is két irányba indul el a válaszok lehetősége. Az egyik, hogy a kvótarendszert fenntartják, de bővítik a jelenleg szűkösnek minősülő kvótát. A másik verzió, hogy fenntartja és nem bővíti , azt mondja, hogy ez így jó. Megjegyzem, hogy természetesen azoknak jó így, akik nem adták fel és nem adták el a saját cukorgyáraikat, mert most jelentős, nagyon jelentős agráripari hasznot húznak azok a cukorgyárak, amelyek az előbb említett áremelkedésn ek és az ebből való profit bezsebelésének a részesei. Természetesen cukorkvótát most is lehetne venni az Európai Unió szabadpiacán, de nincs olyan bolond, aki eladná a kvótáját természetesen. Hogy érzékeltessem, mekkora összegről van szó: 300 ezer tonna kv ótát adtak el a magyarországi külföldi cukorgyártulajdonosok, mintegy 70 milliárd forint összeget kaptak ezért a termelők, de döntő mértékben a gyárak tulajdonosai és kis részben az állam. Tehát 300 ezer tonna, 70 milliárd forint. Ma 100 ezer tonna kapaci tás újraépítése 100 milliárd forintba kerül. Azaz 300 ezer tonna kapacitás újraépítése 300 milliárd forintba kerül, és ezért a 300 milliárd forintnyi kapacitásértékért 70 milliárd forintot zsebeltek be azok, akik értették, hogyan kell tönkretenni Magyarors zág cukorgyártását és cukorrépatermelését. Kérem a parlamentet, vitassa meg, és fogadja el mind a jelentést, mind pedig a mezőgazdasági bizottság által adott határozati javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok és a Jobbik padsor aiból.) ELNÖK (Jakab István) :
