Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VARGA GÉZA (Jobbik):
1291 vane, az élelmiszerben van ilyen, és eh ető vagy nem ehető, és legyen joga választani, hogy akare GMOszennyezett terméket fogyasztani vagy nem óhajt. Tehát azt kívánnám, hogy az ellenőrzést fokozott mértékben terjesszük ki erre is, és igenis, szigorú büntetéseket kell kiszabni a GMOszennyezet t termékek vonatkozásában, és azokra, akik ezeket a határértékeket túllépik, nem tartják be, avagy a fennálló törvényi rendelkezésekkel ellentétesen működnek. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, kép viselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Varga Géza képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót. VARGA GÉZA (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Örülök Szalay képviselőtársam felszólalásának, mert magam is azért nyomtam g ombot, mert egy picit szeretném tágítani ennek az élelmiszerminőségnek, élelmiszerbiztonságnak a kérdését, és a GMOval szennyezett alapanyagból készült termékek egy ilyen terület volt, de így legalább rövidebbre tudom venni a mondandómat. Én itt az ökol ógiai gazdálkodást állítanám szembe az intenzív és a vegyszerekre alapozott mezőgazdasággal. Itt most beszélünk szankciókról, élelmiszerbiztonságról, csalókról és hasonlókról, élelmiszerhamisításról, de már a társadalom mintha elfelejtette volna azt, hog y a vegyszereknek igazán az élelmiszereinkben, illetve az élelmiszertermelésünkben alapvetően azért nincsen helye. Csak ezt már annyira elfelejtettük, és nem is tudjuk elképzelni, hogy ezt másként is lehet. Hát, lehet másként, azért ezt a teremben ülők kö zül többen tudják rajtam kívül. De itt felhívnám a figyelmet arra: aki már valaha életében - és abból is ülünk itt néhányan - készített egy tápanyagvisszapótlási mérleget, mondjuk, vetésforgóba illesztetten, az hallott már a living elvről, amelyik azt mon dja, hogy ha abból a több tucat különböző elemből, amire szükség volna az élelmiszereinkben, valamelyik hiányzik, akkor az részben a termésátlagot befolyásolja, de annak a produktumnak az élettani hatása szegényes lesz. Éppen Ángyán tanár úr intézetének eg yik munkatársa, Márai doktor végzett olyan kutatásokat részben nemzetközi adatokra alapozva, hogy az elmúlt 6080 évben az élelmiszereink mikroelemtartalma milyen mértékben csökkent. És itt egyes elemeknél, kalcium és hasonlók, nem emlékszem természetesen minden elemre, de több tízes nagyságrendű az a százalékban kifejezett szám, amit az élelmiszereink beltartalmi értéke csökkent. Mert a produktivista, intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság számára a mennyiség a fontos, és a mennyiséget gyakorlatilag néhány makr oelem bevitelével is tudjuk fokozni. De nyilvánvaló, hogy ez a talaj kizsákmányolásához vezet, és a kizsákmányolt talajaink nem azt az élettani hatású élelmiszert fogják nekünk adni, amire az emberi szervezet az évezredek, akár évszázezredek alatt kialakul t. Az Európai Unió különböző kutatásokat finanszírozott, amivel megmérje ezt a hatást. Konkrétan egy ilyen angol vezető pályázó által koordinált kutatásról tudok, ahol a zöldségeket, a tejtermékeket vizsgálták. Ez egy 15 millió eurós kutatás volt, tehát ne m egy kis területet és kis mintát vizsgáltak meg, de amelyikből egyértelműen kiderült az, hogy a zöldség, gyümölcsfélékben és a tejtermékekben, különösen ezt a két területet vizsgálták, milyen mértékű a tápanyagok mikro, makroelemtartalma éppen azért, m ert ezt a gazdálkodási formát visszük. Nyilvánvaló, tudom pontosan, hogy nem ez a közvetlen témája annak a törvénymódosításnak, ami előttünk van, de azt gondoltam, hogy ezt az alkalmat megragadom azért arra, hogy egy picit emlékeztessük magunkat arra, hogy a vegyszereknek nincs helyük az élelmiszereinkben. A kemizált mezőgazdaság, amikor a mennyiség a cél, és a talajainkat makroelemekkel pótoljuk csak vissza, akkor ez a talajokban is ugyanúgy egy ilyen belső degradálódást, egy belső eróziót okoz gyakorlatil ag, ami az elsivatagosodásnak is igen fontos alappillére. (18.00)
