Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GYURCSÁNY FERENC (független):
130 Magyarország mai ügyét, mai törekvéseit, jövőjének dolgát a szuverenitás fogalma köré akarják megszervezni. A példa profán lesz, és - hogy mondjam? - nem saját szellemi termék, de érten i fogják, gondolom, a példázatot. ÉszakKorea szuverénebbe, mint DélKorea? Igen, ÉszakKorea ma szuverénebb ország, mint DélKorea. DélKorea jó néhány nemzetközi együttműködésben, integrációban részt véve, saját akaratából egyesítette szuverenitásának e gyes darabjait más országok szuverenitásával. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ÉszakKoreánál szuverénebb ország talán nincs a Földön. (Dr. GaudiNagy Tamás: Már csak Izrael.) Kérem szépen, melyik ország polgárai szabadabbak, melyik ország teremt több lehetőséget (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Jamaica.), gazdagabb világot, Észak- vagy DélKorea? Szerintem a szuverén országok jövőjéről beszélgetve, merthogy Magyarország szuverén ország, a központi kategória mos tantól kezdve nem a szuverenitás, hanem a nemzeti mozgástér bővítésének lehetősége és képessége. Azt gondolom, hogy Magyarország mozgásterét egy mélyebben együttműködő Európában való sikeres részvétel növeli, ezért nekünk ez érdekünk. Azt is gondolom - eze n az egy ponton megengedek magamnak egy kritikus megjegyzést a mostani kormánnyal szemben , hogy éppen az a baj, hogy rossz premisszából, a szuverenitás őrzéséből, kiterjesztéséből kiindulva Magyarország jelenlegi kormánya az elmúlt hónapokban az ország m ozgásterét nem növelte, hanem éppenséggel csökkentette. Ez az igazi tragédiája az elmúlt időszak törekvéseinek. A másik ilyen központi fogalom ebben a vitában ezeknek az adóelőnyöknek a megőrzése. Szekeres Imrének egyébként igaza van, de nem is erre szeret nék utalni. Szerintem a jelenlévők pontosan tudják, hogy számos országban, Szerbiában a magyarnál még kedvezőbb adófeltételek vannak nominálisan, és mégsem az történik, hogy tolonganak Szerbiába a befektetők. Végzetes, és azt gondolom, hogy buta leegyszerű sítése egy ország gazdaságitársadalmi versenyképességének, hogyha egyetlenegy elem köré építjük ezt a versenyképességet. A miniszterelnök, úgy látom, hajlamos egy alacsony társaságiadókulcs köré építeni ezt a versenyképességet. Ezer dolgon múlik, és mikö zben Magyarországon valóban a mai kormányzás alatt alacsonyabb szintre süllyedt, minden korábbinál alacsonyabb szintre süllyedt a társasági adó, ettől Magyarország az elmúlt húsz évben nem volt annyira kevésbé vonzó hely befektetés számára, nem volt annyir a bizonytalan hely, mint amennyire ma. Ha úgy tetszik, nem volt annyira versenyképtelen, mint amennyire ma. Ezért én azt gondolnám, hogy akkor járunk el helyesen - és ezt csak azért hozom szóba, mert e megállapodás kapcsán is újra és újra visszatérünk az a dófüggetlenség kérdéshez , hogy megpróbálok kiszabadulni ebből a középszer által létrehozott intellektuális csapdából, és megpróbálok egy picikét árnyaltabban beszélni arról, hogy Magyarország mitől lesz vonzó hely a saját polgárai számára, mitől lesz von zó hely mindazok számára, akik úgy tekintenek ránk, hogy ha velünk együttműködnek, akkor velünk és általunk sikeresebbek lesznek. Ma nem ez a helyzet, ma éppen ennek az ellenkezője a helyzet. Hadd mondjak egykét megjegyzést az LMPs Scheiring Gábor nagy h ozzászólásának a végén említettekre, mert mi akkor várhatunk el némi empátiát az Unió többi polgárától, ha mi is értjük őket. Volt lehetőségem sok ideig hallgatni ezeket a vitákat belülről is. Kérem, lehet követelni az eurókötvények kibocsátása intézményi feltételének megteremtését - én magam egyébként ezzel egyetértenék, hogy legyenek eurókötvények , de kik vannak az eurókötvény mögött? Milyen nemzeteknek milyen képessége? Kik fizetik meg az eurókötvényeknek a magasabb vagy alacsonyabb kamatkülönbségét? H a erre nincs nekünk válaszunk, hogy egyik oldalról tartunk a német befolyás fokozódásától, a másik oldalon azt szeretnénk, hogy a német adófizetők álljanak oda az eurókötvények mögé , amelyeknek nyilván alacsonyabb lesz a kamatuk, mint hogyha az olaszok b ocsátják ki , akkor mi magunk is kettős játékot űzünk saját politikai fantáziánkkal, mert egyébként