Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
1287 államtitkár úr majd reagál rá, de biztos, hogy a pénztelenség hátrál tatja ennek a kérdéskörnek a megvalósíthatóságát is. Örömmel vettem, hogy megjelenik a hamis élelmiszerek definíciója és a bérgyártók felelőssége; bár ezzel a kérdéssel foglalkozott az élelmiszerbiztonsági bizottság is, igaz, más szempontokból megközelítv e. Nem csak élelmiszerek kerülnek be Magyarországra bérgyártáson keresztül, olyanok, amelyek vagy hamisak, vagy nem megfelelő paraméterekkel rendelkeznek. Ez a súlyosabb eset, ami az élelmiszerek esetében is előfordulhat, hogy a bérgyártók felelősségét nem lehet megállapítani. Helyesnek tartom, hogy ez így előtérbe kerül. A pénzbírságok kiszabásánál jelen pillanatban nem látok más lehetőséget, mintsem az elrettentő mértékű pénzbírságok kiszabását, ami arra ösztönzi még a bevásárlóláncokat, a nagy áruházakat is, hogy tartózkodjanak az ilyen magatartástól, mármint a lejárt szavatosságú vagy hamis termékek árusításától. Önmagában azt, hogy a büntetési tétel növekszik, én helyesnek tartom, sőt azt merem mondani, hogy ez a 25 százalék körüli növekedés igazából ne m is jelentős mértékű ahhoz képest, hogy egy élelmiszerrel milyen egészségkárosítást okozhatunk, egy hamis termékkel, amelyik olyan anyagot tartalmaz, ami károsítja a fogyasztó egészségét. Itt jön a társadalombiztosítás, az is egy következmény, hogy annak gyógyítania kell az embert a későbbiekben. Gondoljuk a tartósítószerekre és egyéb ilyen termékekre, az Ere, amik az élelmiszerekben előfordulnak. Csak úgy szoktuk őket aposztrofálni, hogy még nem tudjuk, mi a hatásuk. Most már kezdjük érezni, hogy valami nem stimmel a sok tartósítószerrel, de reméljük, hogy ez majd változni fog. Összességében annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nagyon jónak tartom e kérdéskör rendezésének a kezdeményezését. Azt gondolom, hogy még nagyon sok minden van, amit ezenkívül pontosí tani és továbbfejleszteni kell. Ha valóban megjön a hálózatból az emberek tapasztalata az ellenőrzések kapcsán, akkor biztosan elő fognak kerülni még olyan problémák, amik itt a parlamentben megtárgyalásra kerülnek, és a törvényt módosítani lesz szükséges. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (17.40) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Göndör István képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Megadom a szót. GÖNDÖR IST VÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomat hadd kezdjem két személyes dologgal. Az egyik, hogy Tarnai Richárd képviselő úr azt mondta a bevezetőjében, hogy a bizottságban az ellenzéki képviselők, idéző jelbe teszem, hogy ne kelljen hosszan mondanom, mintha semleges álláspontot foglaltak volna el. Talán elfogadja tőlem képviselő úr, ahogy Józsa István, a frakciónk vezérszónoka is elmondta, a célokkal egyetértünk, a tartalommal egyetértünk, de - és itt jön a “de”. Vannak problémáink, amire jeleztük, hogy módosító indítványokat fogunk benyújtani, és amikor ezt a feltételes támogatást adjuk, akkor hiszünk abban, hogy ezekből bekerül néhány, ami valóban a törvényjavaslatot javítja. A másik, ami ugyancsak szemé lyes, én magamnak azt mondtam, hogy azért Tarnai Richárd ennek a törvényjavaslatnak a benyújtója, mert ő egy olyan megyei kormányhivatal vezetője, akinek ezzel a kérdéssel hivatalból foglalkoznia kell. Tehát már van kellő tapasztalata. Tehát amikor mi azt mondjuk, hogy szakemberek munkája látszik ezen a törvényjavaslaton, az nem bántó, hanem honoráljuk azt a szakmai munkát, amit elvégeznek. Ezzel együtt engem most megnyugtatott SáringerKenyeres Tamás kormánypárti képviselőtársam, mert számomra a következő ilyen kérdés volt, hogy amikor egyéni képviselői indítvány van, akkor mindig felmerül a kérdés, hogy milyen volt az egyeztetés folyamata, mert azt tudjuk, hogy egy képviselői önálló indítványnál nem kell azokat az egyeztetéseket elvégezni, amiket a kormány nak kell. És e törvénynél vélelmezhető, hogy ha egy széles kapura nyitott érdekegyeztetést csinálunk, akkor az tompíthatja és ronthatja vagy egyszerűen annullálhatja azt a célt, amit kitűztünk.
