Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1256 (15.20) A kötelező béremelés kiszámítása olyan mértékben bonyolult, hogy a NAV 18, azaz tizennyolc oldalas útmutatót tet t közzé a honlapján. Mivel a 18 oldalas útmutató nem volt elég, a NAV ezen felül még egy 13 oldalnyi gyakran ismételt kérdéslistát is összeállított. A bérszámfejtők szerint azonban vannak olyan esetek, amelyekre ebből sem kaptak választ, ilyen esetekre mag uk próbáltak választ találni. A fennmaradó özönnyi kérdés kezelésére létrejött az NGM bérkompenzációs ügyfélszolgálatának hivatala. A zavaros törvényi szabályozás nem teremt tiszta helyzetet. Egy cégnél munkaügyi ellenőrzés kapcsán a vita tárgya az, hogy a béremelést kafetériában adta meg a cég, mivel ezt éppenséggel nem szabályozta egyértelműen a törvény, azonban még a munkaügyi ellenőrök sem biztosak abban, hogy ez szabályszerűe, vagy sem. Vagyis az egyszerű adójóváírás eltörlése és kompenzálása ezzel a végtelenül bonyolult algoritmussal, nem utolsósorban pedig zsarolásjellegű intézkedéssel van rendbe hozva, amely teljesen értelmetlen, és irtózatos adminisztrációs terhet jelent a cégek számára. A NEXON bérprogram éves frissítéséhez az eddigi években elege ndő volt egy 45 oldalas leírás; most január elején 25 oldal volt ez, és a bérkompenzációs módosítást egy későbbi, január 18ai frissítésben küldték ki, mert olyan bonyolult volt, hogy addig tartott megcsinálni. És még ezek után is vita a munkaügyi ellenőr zésnél, hogy lehete például béremelést kafetériában megadni, vagy sem. A bérkompenzáció fedezetéről szólva, az önök elhibázott gazdaságpolitikájának következtében fedezetet sem látunk arra, ahonnan majd a költségvetés a teljes forrást garantálná. Azt már csak halkan jegyezném meg, hogy nem lehet tudni, mennyibe kerül, mivel nincsenek kereseti és gyermekszámkeresztadataink, a családi adókedvezményt a KSH apparátusa sem tudta kezelni. Mindössze annyit lehet tudni, hogy az egykulcsos és a családi adókedvezmé ny bevezetése mintegy 250 milliárdos lyukat ütött a költségvetésbe, ami jelentős részben a nettó 300 ezer forint alatt keresők zsebéből került ki. Körülbelül 1,2 millió embert érint az, amiről most beszélünk, a magyar munkavállalók legalább egyharmadát. Ön ök azt kockáztatják, hogy ezek az alacsonyabb keresetű munkavállalók esetleg nem tudják kifizetni a számláikat. További szépséghibája a rendszernek, hogy a kompenzáció csak nominálértéken tartja a béreket, és az infláció, illetve a fogyasztói kosár áremelk edésére nem reagál. Számos alkalommal elmondtuk, hogy az LMP szerint a bérek elinflálása tarthatatlan, és azt is, hogy ebben a kormány aktív szerepet játszik, hiszen a bérkompenzáció kigazdálkodása után a cégek jelentős része nem engedheti majd meg magának , hogy további béremelést hajtson végre. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy igenis rosszabbul járnak még azok is, akik a tavalyi évhez képest megőrizték a nettó pozíciójukat, az elmaradt reálbéremelés miatt ugyanis rosszul járnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez alkalommal sem lehet szó nélkül elmenni az OÉT megszüntetése mellett. Az OÉT megszüntetése, valamint amiatt, hogy a Nemzeti Gazdasági és Szociális Tanácsban nem alakult meg a munka világával kapcsolatos albizottság, a munkaadók és munkavállalók képvise lői attól a lehetőségtől is elestek, hogy a kormány bérekkel kapcsolatos döntéseit bármilyen szinten befolyásolni tudják. A tavalyi bérkommandós törvényhez hasonlóan a mostani javaslatot sem előzte meg semmilyen intézményesített egyeztetés a munkaadókkal, sem a munkavállalókkal. Végül szólnék pár szót a javaslat munkaerőkölcsönzésre vonatkozó, nyakatekerten fogalmazó részével kapcsolatban is, és örömmel hallottam azt, hogy ezen még dolgozni kívánnak. A szabályozás bizonyos engedményeket tesz a munkaerőköl csönzőknek, tekintettel arra, hogy miközben ők alkalmazzák a kölcsönzött munkavállalókat, nincs ráhatásuk a bérük alakulására az őket foglalkoztatóknál. A bérkompenzáció kudarca a kölcsönzöttek esetében is világosan látszik: mivel nem számítanak bele a köl csönvevő statisztikai állományi létszámba, így a cég anélkül teljesítheti az elvárt béremelést minden munkavállalója tekintetében, hogy a kölcsönzött dolgozói bérét megemelné. A kölcsönző pedig hiába akarja végrehajtani a béremelést, ha nincs rá saját
